Brutális roham: 1000 milliárdos hiteligényt zúdítottak a kkv-k a kormányra
„Az október 6-án elindult Széchenyi Kártya Program fix 3 százalékos vállalkozói hitelkonstrukciója kiemelkedő érdeklődést váltott ki a magyar kis- és középvállalkozók körében” – írta Nagy Márton a Facebookon.
A gazdaságiminiszter posztja szerint a kedvezményes kkv-hitelcsomag indulását követően
16 hét alatt a benyújtott hiteligények összege átlépte az 1000 milliárd forintot, amelyből 500 milliárd forint már szerződött állománnyá vált.
„A program keretében eddig összesen 19 102 vállalkozás nyújtott be hitelkérelmet” – írta a politikus.
Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkár kiemelte: a gyors felfutás azt mutatja, hogy a kormány által biztosított kedvezményes kamatkörnyezet valódi segítséget jelent a mikro-, kis- és középvállalkozások számára.
A finanszírozás tervezhetősége, az alacsonyabb kamatteher és az egyszerűbb hozzáférés együtt olyan biztonsági hálót ad a kkv-knak, amely nemcsak napi működésüket, hanem beruházásaik megvalósítását és növekedésüket is támogatja.
A kormány döntése értelmében októbertől 4,5 százalékról 3 százaléka csökken a Széchenyi Kártya Program keretében elérhető folyószámla-, likviditási és forgóeszközhitelek kamata. Ez a lépés közvetlenül csökkenti a cégek finanszírozási költségeit.
Milyen előnyökkel jár a vállalkozások számára?
A gazdasági kilátásokat jelenleg leginkább a bizonytalanság határozza meg, amely minden vállalkozói rétegben érezhető, erre a helyzetre reagált a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve a kormány, amikor életre hívta a szombaton bejelentett fix, 3 százalékos kamatozású hitelt a vállalkozások számára.
A 150 millió forintos hitelplafon miatt a mikro- és kisvállalkozások a program elsődleges célpontjai, számukra ez a keret érdemi segítséget nyújt.
Középvállalkozásoknak a 150 millió gyakran csak a hiteligényük egy részét fedezi, kisebb, specifikus célokra ők is ki tudják használni a kedvezményt.
Könnyebbé válik az átmeneti forráshiány áthidalása és a napi működés finanszírozása. Az alacsonyabb kamatteher miatt felszabaduló pénzt a cégek bérfejlesztésre vagy beruházásokra fordíthatják. Makrogazdasági szinten a kamatcsökkentés 60 milliárd forintot hagy a vállalkozások zsebében, ami ennyivel növeli a szektor versenyképességét.
