Kitálalt az ukrán nemzeti bank elnöke: erre készülnek Zelenszkijék, ha Magyarország miatt bukják a 90 milliárd eurót – most fog fájni mindenkinek a Barátság-vezeték blokádja
Miután kiszivárgott az EU vészterve, egy napra rá kiderült, milyen lépésekre kényszerül Kijev, ha Magyarország és Szlovákia a Barátság kőolajvezeték ukrán leállítása miatt sikerrel blokkolja a csőd szélén álló ország számára felveendő 90 milliárd eurós EU-hitel útját. Az ukrán jegybankelnök a Bloombergnek adott interjút, és ha az általa vázolt B terv valósul meg, az hatalmas újabb fájdalmakat ígér a háborúban álló ország lakói számára.
Lássuk tehát, miben reménykedik Kijev, és mi fog történni, ha ezek a remények szétzúzódnak, és amint Orbán Viktor magyar kormányfő előrevetítette: ők előbb fogynak ki a pénzből, mint az olajblokád alá helyezett magyarok az üzemanyagból.
Az EU-ne belül a kenyértörésre az egy hét múlva esedékes uniós csúcson, illetve az addig vezető úton kerülhet sor.
Rejtélyes optimizmus: a magyar választás környékére várják az EU-pénzt
Ukrajnának már az eddig bevezetett magyar és szlovák ellenintézkedések is fájnak, amit világosan jelez, hogy csütörtökön Zelenszkij elnök Romániába utazott, hogy dízelért, áramért és cseppfolyós gázért (LNG) könyörögjön. A dízelszállítást az ukránoknak mindkét állam leállította, miközben az európai dízelhiányt a német árak égbe szaladása demonstrálja, Ukrajna lengyel szövetségeseit pedig fontos katari LNG-forrásuktól vágta el az iráni háború.
Ha nem érkezik az EU-pénz, még ennél is jobban fájhat, Kijevnek egyszerűen nincs pénze az uniós mentőöv nélkül az oroszok elleni háború folytatásához, de még az állam működtetéséhez sem. Folyik a számolgatás, találgatás, spekuláció, meddig bírják.
Andrij Pisnij, az ukrán jegybank elnöke a Bloombergnek adott interjújában azt mondta: arra számít, hogy az EU-s források „április első heteiben” megérkeznek.
A hírügynökség emlékeztet rá, hogy a magyar választást április 12-én tartják. Miért van ennek jelentősége? Az ukránok, az Európai Bizottság és a magyar Tisza Párt is tagadja, de a Brüsszel-ellenességgel nem vádolható brüsszeli Politico szerdán kerek perec megírta:
A számítás Kijevben és Brüsszelben egyaránt az, hogy ha Orbán elveszíti a választást, az ellenzéki vezető Magyar Péter hajlandóbb lehet jóváhagyni az Ukrajnának nyújtandó hitelt, különösen akkor, ha a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték problémája megoldódik, vagy ha Magyarország valamilyen más ösztönzőt kap az EU-tól.
Finom a megfogalmazás – arra utal, hogy a Tisza Párt Ukrajna-barát vezérét választási győzelme esetén lefizetnék Brüsszelből.
Ez Brüsszel, illetve Volodimir Zelenszkij B terve, ha Orbán Viktor nyerné az EU-pénz-csatát
Ugyanebben a Politico-cikkben szivárog ki a brüsszeli vészterv. A részleteit itt olvashatjuk, összefoglalóan itt csak annyit , hogy a balti és északi EU-tagok adnák össze a vészsegélyt, a terv egyetlen baja, hogy megvalósíthatatlan: ebből a forrásból még az Ukrajna számára azonnal szükséges 30 milliárd euró sem összekalapozható időben.
Nem véletlen, hogy az ukránok kényszerűen saját vésztervükről beszélnek, ami messze nem a fenti.
„Az irodámban egy egész polc tele van ezekkel a B tervekkel – akár képzést is indíthatnék arról, hogyan kell B terveket készíteni” – mondta Pisnij.
Nem akarok pánikot kelteni, de ha Ukrajna valamilyen okból mégsem jut hozzá ehhez a hitelhez, akkor két fő forrás marad a finanszírozási rés pótlására: a hazai állampapírpiac és a költségvetési kiadások monetizálása.
Szépséges mondat, minden részletében. „Nem akarok pánikot kelteni”, ez arra utal, hogy bizony ez fájni fog. De miért fog fájni a másik kettő?
„Hazai állampapírpiac”, ez belföldi kötvénykibocsátást jelent. A „költségvetési kiadások monetizálása”, ez pedig azt jelenti, hogy az állam költségeinek fedezésére a jegybank pénzt nyomtat.
Ez egy olyan módszer, amit a nyugati világban, az Európai Unióban is tiltanak a szabályok. Prózai okból:
a fedezet nélküli pénznyomtatás elképesztő dráguláshoz vezethet.
A költekezés árát valakinek meg kell fizetni, és egy ilyen rendszerben akik megfizetik, azok az egyszeri ukránok lesznek. Ezt kapják a nyakukba a lezárt olaj- ás gázvezetékek mellett.
Ezt a módszert egyébként a háború első évében alkalmazták is, úgyhogy lehet tudni nagyjából milyen, csak a kár mértéke kérdéses.
Az eredménye hatalmas inflációs hullám lett, amiből, emlékszünk, az EU-országok is kivették a részüket, mert a háború miatt energiaválság alakult ki. A felszökött energia árát az infláción keresztül az európai polgárok fizették meg, majd amikor kialakították az aranyvécés-aranykonvojos Ukrajnába vezető pénzcsúszda rendszerét, annak is ők fizették meg az árát, hogy az ukránoknál ne legyen infláció.
Az ukrán emberek ennek ellenére is kaptak még egy újabb 15 százalékos inflációs hullámot tavaly, az iráni háború hatásai máris elkezdték feljebb nyomni az árakat, és ha kénytelenek bevezetni újra a pénznyomdás rendszert, az ki tudja, milyen magasságokba lökheti a drágulás ütemét jelző rátát. Pénznyomtatásból megélni sokáig nem lehet, a következő lépcső a csőd.
De hát akkor miért nem indítják inkább újra a Barátság kőolajvezetéket?
Az egyszeri ukránok nem biztos, hogy átlátják a fenti összefüggést, Zelenszkijék azonban a jegybankvezetői nyilatkozat tanúsága szerint igen. Igaz, az ukrán elnöknek a választókkal emiatt nem kell szembenéznie, már évek óta választások nélkül kormányoz. A társadalmi elégedetlenséget az európai polgárok pénzén kerülheti el: már 200 milliárd euró érkezett, ígéretet kaptak még 1500 milliárdra, és sürgősen érkeznie kell 90 milliárdnak.
De miért kockáztatja Zelenszkij, hogy kiszárad a kassza és a jegybanki pénznyomdához kelljen fordulnia? Miért nem indítja el inkább újra az olajat Közép-Európa felé?
Nagyon nehéz erre észszerű magyarázatot találni.
Az egyik talán az lehet, hogy Brüsszel a magyar miniszterelnök leváltását illetően ugyanazt akarja, mint ő. Ki igazodik ebben az ügyben a másik elvárásához: ez a tyúk és a tojás kérdése lehet. Hiszen Orbán Viktor Zelenszkij vágyát, a brüsszeli politika sarokkövét is kibillentő azzal, hogy ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
Ha ez a magyarázat, akkor a magyar választás kérdése fontosabbá vált Brüsszelben és Kijevben, mint az ukrán emberek jövője.
Sőt az uniós polgároké is, hiszen az olajblokádot egy olyan időszakban tartják fenn, amikor az EU energiabeszerzési forrásai amúgy is megcsappantak az iráni háború miatt. Ami akkor is javítja Vlagyimir Putyin orosz elnök pénzügyi helyzetét – ezt interjújában a jegybankelnök is elismeri –, ha a Barátság lezárásától ennek a rontását remélték.
A brüsszeli vészterv irreális, a kijevi meg fájdalmas. Napokon belül kiderülhet, beadja-e valaki a derekát. A státusz:
- Az Ukrajnába küldött magyar vizsgálóbizottságot az ukránok leturistázták és nem engedik a kőolajvezetékhez.
- Az Európai Bizottság csütörtökön azt javasolta, hogy uniós küldöttség utazzon Ukrajnába, és vizsgálja meg a vezeték állapotát.
- A vezeték fejvesztett újraindítása Brüsszelnek egyetlen szavába kerülne, ha az EU-tagok védelmében elhangzana – mint Budapesten és Pozsonyban –: ha nekünk nincs olaj, nektek nincs pénz.
