Pont mint a Tisza – így reagált Orbán Viktor a brüsszeli gázdöntésre, ezt nem hagyjuk

Az Európai Unió 2027 végéig betiltotta az orosz gázimportot, Magyarország és Szlovákia tiltakozása ellenére. Orbán Viktor szerint a döntés veszélyezteti a magyar családok rezsicsökkentését, és az ország az Európai Bírósághoz fordul.

Az Európai Unió minősített többséggel jóváhagyta azt a jogszabályt, amely 2027 végéig végleg betiltja az orosz gázimportot és fokozatosan kivonja az orosz olajat. A Magyar Nemzet értesülései alapján csak Magyarország és Szlovákia szavazott nemmel, míg Bulgária tartózkodott, de a döntést így is elfogadták. A szabályozás lehetőséget ad bizonyos tagállamoknak haladékra, amennyiben nem tudják időben feltölteni gáztározóikat a télre; a végső határidő 2027. november 1.

Orbán Viktor azonnal reagált a brüsszeli döntésre. Facebook-bejegyzésében világosan jelezte, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz fordul a rendelet megsemmisítése érdekében. Szerinte a döntés nemzetközi szankció jelleget öltött, mivel elfogadásához egyhangúság kellett volna. Hangsúlyozta: 

A kormány és az energiaszakértők is egyetértenek abban, hogy a tilalom súlyosan sérti Magyarország energiaellátásának biztonságát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a gáz- és kőolajimport tiltása a családoknak háromszoros rezsiköltséget jelenthet, miközben az ipar versenyképessége is komoly veszélybe kerülhet.

Tóth Máté energiajogász a közelmúltban rámutatott: a közép-európai országok, így Magyarország és Szlovákia továbbra is jelentős mértékben az orosz gáztól függnek, és az import megszüntetése komoly áremelkedést idézhet elő. Kiemelte: a hazai rezsicsökkentés fenntartása és az orosz gáz leváltása egyszerre nem lehetséges – a kettő vagy-vagy helyzetet teremt.

Kevesebb mint egy év, hogy leváljunk az orosz gázról

Az EU új szabályozása megtiltja az új orosz gázszerződések megkötését, a meglévő megállapodásokat pedig fokozatosan kell megszüntetni. Rövid távú szerződések alapján az LNG-behozatal 2026 tavaszától, a vezetékes gáz esetében 2026 nyaráig szűnik meg, a hosszú távú szerződéseket a végső határidőkig kell kivezetni. A szabályok megsértése komoly pénzbírságokat vonhat maga után, akár a vállalat éves árbevételének 3,5 százalékát is elérheti.

Orbán Viktor reakciója nemcsak politikai nyilatkozat: az ország energiafüggetlenségének és a családok anyagi biztonságának megőrzését is szolgálja. A kormány célja világos: Magyarország nem enged a brüsszeli nyomásnak, és bírósági úton védi meg a rezsicsökkentést, a rezsistopot és az ország energiaellátását.