Meglepő rangsor: Budapest az élre tör az európai rezsiversenyben
Budapest és Magyarország számára továbbra is alapvető kérdés, mennyibe kerül a villamos energia és a gáz a háztartásoknak Európában, különösen a 2022-es energiaválság óta. Bár az árak az elmúlt időszakban már nem emelkednek olyan ütemben, mint a válság csúcsán, a korábbi szintekhez képest még mindig magasabbak, és Európán belül nagy különbségek alakultak ki. A magyar főváros ezek között a városok között kifejezetten sajátos helyzetben van.
2026. január elején a lakossági végfelhasználói villamosenergia-árak Európában rendkívül széles sávban mozogtak . A legolcsóbb főváros Kijev volt 8,8 eurocent per kilowattórával (nagyjából 35 forint per kilowattóra), míg a legdrágább Bern 38,5 eurocent per kilowattórás szintet ért el (körülbelül 150 forint per kilowattóra). Az uniós átlag eközben 25,8 eurocent volt kilowattóránként, ami mintegy 100 forintnak felel meg kilowattóránként.
Ebben az összevetésben Budapest 9,6 eurocent per kilowattóráos lakossági áramárral (megközelítőleg 37 forint per kilowattóra) a legolcsóbb európai fővárosok közé tartozott.
A magyar fővárost csak Kijev előzte meg, míg a régióból Podgorica és Belgrád került még hasonló árszintre. A közép- és kelet-európai fővárosok többségében jellemzően alacsonyabbak az áramárak, ugyanakkor Prága éppen ellenkező irányba lóg ki a sorból, ott a lakossági villamos energia az egyik legdrágább Európában. A nagy nyugat-európai fővárosok – Berlin, Brüsszel, Dublin, London – továbbra is jóval az uniós átlag felett áraznak, ami jól mutatja, mennyire eltérő pályán mozog Budapest és Magyarország az európai energiapolitikai térképen.
Szabályozott árak: ezért marad alacsony a rezsi Magyarországon
A Háztartási Energiaárindex (HEPI) szakértői szerint az országok és fővárosok közötti különbségek mögött elsősorban piacspecifikus tényezők állnak. Ilyen az energiamix összetétele – például a földgáz, a nukleáris energia és a megújulók aránya –, a beszerzési és árazási gyakorlat, valamint az, hogy az adott országban milyen szerepet kap az állami szabályozás és a keresztfinanszírozás. Emellett az adók és az elosztási díjak is jelentősen torzíthatják az árakat, amire Németország jó példa.
Magyarország esetében a lakossági energiaárak alacsony szintje szorosan összefügg a szabályozott árkörnyezettel, amely évek óta meghatározza a budapesti és vidéki háztartások rezsiszintjét.
A nominális árak azonban nem adják vissza teljes mértékben a háztartások terhelését. Ha az adatokat vásárlóerő-standardban (PPS) vizsgáljuk, a sorrend jelentősen átrendeződik. A PPS kiszűri az általános árszínvonal-különbségeket, azt mutatja meg, hogy az energia mekkora terhet jelent a jövedelmekhez képest.
Ebben az összevetésben Budapest áramára 3,6 egység körül alakul, továbbra is az alacsonyabb értékek közé tartozik,
de a különbség a nyugat-európai városokhoz képest már jóval kisebb. A kelet-európai fővárosok egy része – alacsony nominális árak mellett – PPS-ben kifejezetten drágának számít, mivel a gyengébb vásárlóerő miatt az energiaszámlák a háztartási költségvetés nagyobb részét viszik el.
Budapest a gázáraknál is az élmezőnyben
A lakossági földgáz esetében Budapest helyzete még markánsabb. 2026 januárjában a fővárosban a gáz ára 2,6 eurocent per kilowattóra volt, ami nagyjából 10 forint per kilowattórának felel meg. Ez az egyik legalacsonyabb érték Európában, miközben az uniós átlag kilowattóránként 10,6 eurocent körül alakult. Összehasonlításképpen: Stockholmban a lakossági gázár elérte a 35 eurocent per kilowattórát (közel 140 forint per kilowattóra), ami több mint tizenháromszorosa a budapesti szintnek. A HEPI ezt a svéd gázpiac sajátos szerkezetével magyarázza, ahol nagyon alacsony a lakossági fogyasztók száma, és a hálózat gyakorlatilag elszigetelten működik.
PPS-ben számolva Budapest gázára 3,6 egység, míg Stockholmé 28,5, ami azt mutatja, hogy a magyar főváros relatív értelemben is az alacsonyabb terhelésű városok közé tartozik.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban átlagosan a villamos energia, a gáz és más tüzelőanyagok a háztartási kiadások 4,6 százalékát teszik ki. Magyarországon – különösen Budapesten – az alacsony nominális árak miatt ez az arány mérsékeltebb, ami érdemi különbség a kisebb jövedelmű háztartások számára.
A HEPI adatai ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy az alacsony ár önmagában nem ad teljes képet. A vásárlóerő figyelembevételével Magyarország előnye szűkül, de Budapest még így is az európai mezőny alsó harmadában marad mind az áram-, mind a gázárak tekintetében. Ez a kettősség jól mutatja, miért kerül továbbra is a hazai közbeszéd középpontjába a rezsikérdés, különösen egy olyan időszakban, amikor Európa nagy részén a válság utóhatásai még mindig érezhetők.
A Tisza rezsipolitikája megingatná Budapest helyzetét
A Tisza rezsivel kapcsolatos álláspontját az elmúlt években több, egymásnak ellentmondó nyilatkozat és döntés jellemezte. Míg 2024-ben a párt EP-képviselői Brüsszelben olyan javaslatokat támogattak, amelyek a lakossági energiaár-támogatások kivezetését sürgették, addig 2025-ben Magyar Péter itthon már a rezsicsökkentést nevezte humbugnak. Ezzel szemben 2026 elején, a választások közeledtével a Tisza már a rezsicsökkentett áron elérhető gáz- és árammennyiség jelentős növelését követelte.
A kritikák szerint ez a fordulat nehezen értelmezhető, különösen annak fényében, hogy a párt egyes megszólalói az orosz energiafüggőség csökkentését is szükségesnek tartják, miközben a hatósági árak fenntarthatóságát ígérik. A kormányzati oldal ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a rezsicsökkentés 2013 óta működik, és az Eurostat adatai szerint 2025-ben és 2026-ban is Magyarországon maradtak a legalacsonyabbak a lakossági villany- és gázárak az Európai Unióban.
Európa-bajnoki szinten alacsony a magyar rezsi
Januárban Európában átlagosan 1 százalékkal emelkedett a lakossági villamos energia ára, miközben a földgázé lényegében változatlan maradt, és továbbra is Magyarországon volt a legalacsonyabb mindkét tarifa. A hazai árak alacsony szintje a több mint egy évtizede fennálló hatósági szabályozás eredménye, az euróban kimutatott kisebb emelkedést pedig elsősorban a forint erősödése magyarázza.
A lakossági árak Európa-szerte nem szálltak el, ugyanakkor Magyarországon a fogyasztás növekedése azért jelenthetett kockázatot, mert az átlagfogyasztás feletti mennyiséget jóval magasabb, hatóságilag meghatározott áron kell megfizetni. Ennek tompítására a kormány januárra részleges visszatérítést vezetett be, amely csökkenti az érintett háztartások tényleges rezsiterhét. A nemzetközi rangsorok szerint Budapest így 2026 elején is az egyik legolcsóbb európai főváros maradt mind az áram-, mind a gázárak tekintetében, még a vásárlóerőt figyelembe véve is.
