Elképesztő magyar dobás Kínában – saját modelljeit gyártja Sanghaj mellett a pécsi repülőgyár
Saját fejlesztésű könnyű kis repülőit is gyártani fogja a Magnus Aircraft abban az ipari parkban, amelyet a Sanghaj melletti Vuhszi városa nyitott kifejezetten magyar vállalkozások számára – értesült a Világgazdaság.
Az elsőként betelepülő repülőgépgyárat szorosan követi a BioLab, ezenkívül három cég szándéknyilatkozattal jelezte, hogy igénybe kívánja venni az inkubációs lehetőséget, hét további társasággal pedig előkészítő tárgyalások folynak.
A világelső magyar dobás szemmel látható GDP-növekedést produkálhat
A kormánybiztos prognózisa szerint a magyar vállalkozások kínai megtelepedése és onnan hazahozott nyeresége négy-öt éven belül szemmel látható lesz GDP-ben, akár a 0,5 százalékát is elérheti.
Aki élni tud az inkubáció kínálta lehetőséggel, kis túlzással az 1,4 milliárdos kínai piachoz való hozzáférés mellett bónuszként megkapja Délkelet-Ázsia kulcsát is.
Ez együttesen egy sok szempontból egységes, több százezer milliárd dolláros piac, amely a magyar vállalkozások számára is több tíz milliárd dollárt hozhat.
Érdemi piacrészt azonban csak versenyképes termékekkel lehet elérni, ami jelen esetben egyértelműen az jelenti, hogy helyben kell termelni.
Az első fecskék inkább sólymok
A vuhszi ipari park első betelepülője a Pécs-Pogány Repülőtéren működő Magnus Aircraft. A cég saját fejlesztésű és szellemi tulajdonú kis repülőgépeket gyárt.
Az innovációhoz kapcsolódó jogok a kínai gyártás elindulását követően is a cég tulajdonában maradnak:
- saját márka alatt,
- saját szellemi tulajdon mellett,
- ezt a szellemi tulajdont felhasználva fognak kis repülőgépeket gyártani Kínában.
A mikrobiológiai vizsgálatokat, gyógyszeripart szolgáló táptalajokat előállító BioLab erős hazai fejlesztései mellett döntött úgy, hogy az ázsiai piacokon is megjelenik.
A cég tevékenységének külön jelentőséget ad, hogy olyan termékek gyártását sikerül hazahoznia, amelyeket eddig kizárólag importból lehetett berendszerezni.
Öt éven belül tízszeres bevételű lehet a kínai biznisz
A kormánybiztos értékelése szerint ez azt is jelenti, hogy a most 4,5 milliárdos árbevételt elérő BioLab csoport négy-öt éven belül tízszeresére bővülhet, és „a magyar GDP-ben már a holdról is látszó méretet ölthet”, annál is inkább, mert ez a cég már ott van Délkelet-Ázsiában.
A beköltözni kívánó cégek között van még egy hagyományos kínai orvoslást mágneses terápiával ötvöző társaság, amely a kormánybiztos szerint szintén óriási piaci lehetőség előtt áll a Távol-Keleten, nem kis részben éppen a profiljuk miatt.
„Rajtuk kívül van még hét érdeklődő, tehát szépen bővülünk, és végre megtörténik a mi keleti nyitásunk is. Ez ugyan tíz-tizenöt évvel később kezdődött, mint Nyugat-Európáé, és húsz évvel később, mint az Egyesült Államoké, de most ott tartunk, hogy nemcsak a Volkswagen, nemcsak a Mercedes, nemcsak a BMW települ be Kínába, de végre magyar vállalkozások is megvetik lábukat ezen a hatalmas piacon.”
A tech derbit már Kína vezeti
A kormánybiztos a Sanghaj melletti ipari parkban is ékes bizonyítékát látja annak, hogy a keleti nyitás stratégiája Magyarország részéről abszolút helyes. Ennek előzménye a kínai hightech cégek egyre erősödő honi jelenléte, amit az ázsiai ország tech iparágakban elért sikerei értékelnek fel igazán. Beszédes adat egy ausztrál gazdaságkutató mérése is, eszerint húsz éve 63 kiemelkedő tech területből 60-ban vezetett az USA, és csak három területen Kína.
Ma az arány fordított: 64 kiemelkedő technológiai területből 57 mutat kínai elsőséget, és csak hét területen van élen az USA.
Segít a gazdasági diplomácia
A gazdaság belépését minden új külpiacon diplomáciai lépések készítik elő, elsőként a legfelső szinten kell tető alá hozni a megállapodásokat. Ebben a magyar diplomácia és gazdaságdiplomácia élen jár: Orbán Viktor és Hszi Csin-ping legutóbbi budapesti találkozásakor például húsz gazdasági tartalmú megállapodást írtak alá az Egy övezet, egy út keretében.
A legnagyobb jelentőségű megállapodások közül is kiemelkedik a most átadott Budapest–Belgrád vasútvonal, amelynek a fejlesztése nyilvánvalóan elképzelhetetlen lett volna a legmagasabb szintű kapcsolatok nélkül.
„Gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztosként nekem és velem együtt még sokaknak a kormányban az a dolgunk, hogy nemzetközi egyezményeket kézzelfogható eredménnyé konvertáljuk a magyar vállalkozások számára, de akár az olyan egyébként is nagyon komoly kínai kapcsolatokkal rendelkező egyetemek számára is, mint amilyen például a Debreceni Egyetem. Ebben már értünk el nagyon komoly eredményeket, de a munka java még hátravan.”
