Több mint 800 millió forintot kereshetett Kapitány István az ukrán olajblokádon és az iráni háborún
A Magyarország felé történő kőolajszállítás január 27-én állt le, ekkor még az ukrán üzemeltetők csak háromnapos kiesést ígértek. Ennek ellenére Kijev azóta sem indította újra a szállítást, Kapitány István vagyona pedig ennek következtében gyarapodhat. Mindeközben Zelenszkij elnök elismerte, hogy ez pusztán politikai döntés, amivel nyomás alatt tarthatják Magyarországot − olvasható az Origón.
Egy hónappal később, február 28-án kitört a közel-keleti háború is, amely tovább rontotta a helyzetet. Irán több csapást intézett az Öböl menti országok ellen, valamint lezárta a Hormuzi-szorost is, ami a világ LNG- és olajkereskedelmének egyik legfontosabb útvonala.
Míg az egyik esemény Magyarországnak hosszú távon az üzemanyaghiány veszélyét, a másik pedig érezhetően magasabb rezsi- és benzinárakat jelent szerte a világon, Kapitány Istvánnak mindkettő csak extraprofitot hozott. A Barátság-vezeték blokkolása és az iráni háború miatt hirtelen kilövő Shell-részvényein közel 820 millió forintot kereshetett január vége óta, és minél súlyosabbá válik a globális energiaválság, annál nagyobbra nő a személyes portfóliójának értéke is − mutat rá az Origo.
A cikk arra is kitér, hogy Kapitány István a Shell olaj- és gázóriásnál globális alelnökként eltöltött tíz éve alatt nagyságrendileg mintegy 500 ezer Shell-részvényt kaphatott a fizetése mellé kiegészítő bónuszként, aminek értékét könnyen ki lehet számolni a cég nyilvánosan elérhető javadalmazási adatai alapján.
A tőzsdei ralinak Kapitány István és Bujdosó Andrea is nagy győztese lehet
A Barátság-vezeték leállása óta több mint 13 százalékkal nőtt a Shell-részvények árfolyama.
Tehát pontosan mennyivel is növelhette a Tisza energetikai szakértőjének, Kapitány Istvánnak, és a Tisza fővárosi frakcióvezetőjének, Bujdosó Andreának vagyonát
a Barátság-vezeték leállítása és az iráni háború kirobbanása?
− teszi fel a kérdést az Origo.
Az amszterdami tőzsde január 26-i zárásakor egy darab Shell-részvény 31 eurót ért, míg március 4-én már 35,22-dal zárt. Az Origo számítása szerint, ha a négyeurós növekedést beszorozzuk Kapitány félmillió darabra becsült portfóliójával, rögtön más képet kapunk. Míg közvetlenül az olajszállítás leállása előtt 15,5 millió eurós összvagyonról beszélhettünk, addig szerda este már közel 17,61 millió eurót értek Kapitány részvényei. Ez mindössze öt hét alatt 2,11 millió eurós hozamot jelent, vagyis a csütörtöki árfolyamon nagyjából 819 millió forintot.
Mivel Bujdosó köztisztviselő, ezért vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy 12 322 darab Shell-részvénnyel rendelkezik, amelyek értéke a vizsgált időszakban 382 ezer euróról 434 ezer euróra nőtt.
Míg egyes nyugati energiacégek komoly nyereséget könyvelhetnek el a háborúk miatt, a világ egyre súlyosabb energiaválsággal néz szembe. A Hormuzi-szoros lezárásával ugyanis a globális kőolajforgalom és a cseppfolyósföldgáz- (LNG) import közel negyede kiesett − elemzi a helyzetet az Origo.
Most nagyon hiányzik a kieső orosz olaj és gáz
A kialakult energiahiány és a hirtelen megugró árak Európát különösen súlyosan érintik. A kontinens nagy része az elmúlt négy évben teljesen levált a vezetékes orosz gázról, valamint olajról, és a tengeri úton importált LNG-re váltott. Ennek következtében a gázárak növekedése már meghaladja a 100 százalékot Nyugat-Európában, vagyis kevesebb, mint egy hét alatt duplájára nőtt a földgáz ára − az Origo cikke szerint.
A kőolaj esetében jóval mérsékeltebbnek tűnik az eddigi 10-15 százalékos áremelkedés, de már ez is elég volt, hogy Németországban bizonyos töltőállomásokon a 95-ös benzin ára átlépje a kéteurós lélektani határt, amire az ukrán háború kitörése óta nem volt példa. Elemzők szerint a Brent olaj hordónkénti ára nemsokára meghaladhatja a 100 dollárt is, ami Nyugat-Európában akár 50 százalékos üzemanyagár-emelkedést is hozhat.
Az Origo cikke hangsúlyozza, hogy ilyen helyzetben az orosz vezetékes olaj és gáz jelenti az egyetlen megfizethető alternatívát. Orosz földgáz továbbra is érkezik Magyarországra a Török Áramlaton keresztül, de az olajszállítást már több mint egy hónapja blokkolja Ukrajna a Barátság-vezeték újraindításának megtagadásával. A kijevi olajblokád az iráni helyzet miatt komoly fenyegetés Magyarország hosszú távú energiabiztonságára.
Az iráni háború okozta válsághelyzet ellenére az Európai Bizottság továbbra is azt követeli, hogy Magyarország váljon le az orosz energiáról, ám Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette, hogy Magyarország nem fogja teljesíteni a bizottság orosz energia kivezetését célzó követeléseit.
Adódik a kérdés, mit tenne ebben a helyzetben egy Tisza-kormány. A Tisza Párt európai parlamenti képviselői többször is megszavaztak olyan dokumentumokat, amelyek az orosz energia teljes kivezetését követelik Magyarországról. Kapitány István pedig az ATV-ben maga mondta el, hogy be akarja tartani a bizottság orosz energia kivezetésére előírt 2027-es határidejét.
A részvényárak meredek növekedése jól mutatja, hogy a tiszás politikusnak jó oka van arra, hogy így is tegyen. Kapitány saját vagyonának gyarapodása szoros kapcsolatban áll az orosz energia kivezetésével: jelenleg is százmilliókat kaszál az orosz kőolaj blokkolásán és az iráni háború okozta globális energiaválságon. Kapitánynak egyszerűen nem érdeke a Barátság-vezeték újraindítása, mert minél hamarabb válik le Magyarország végleg az orosz energiáról, annál nagyobbra nő a Tisza energiaügyi vezetőjének pénztárcája − állapítja meg az Origo.
A rezsicsökkentést támadják
A kormányváltást sürgető brüsszeli vezetők, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének cinkosságával országunk ellen végrehajtott ukrán zsarolással nem csak az orosz olajat támadják, hanem valójában a rezsivédelem motorját aknázzák alá. A Barátság kőolajvezeték blokkolásával ugyanis a rezsivédelmi alap forrásait szüntetnék meg, vagyis amennyiben elvágnak minket az orosz olajtól nem csak a benzin ára ugorhat literenként ezer forint főlé, hanem többszörösére nőne a lakosság havi áram és gázszámlája is. A rezsivédelmi alap forrása ugyanis az orosz nyersolaj és a nyugaton irányadó Brent olaj árkülönbözetéből származik. Ugyanis a kormány extraprofitadót és további különadókat (két évig az árbevétel-alapú különadó, folyamatosan az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó címén) vetett ki erre. Az elmúlt négy évben a mintegy 650 milliárd forintos extraprofitból, ami az olcsóbb orosz forrásból származna a Mol-nak, 500 milliárd forint landolt a költségvetésbe, és – itt a lényeges pont – azon belül is a rezsivédelmi alapba került. Ezért lehetséges az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági rezsi Európai Uniós szinten. A Tisza Párt vezérének beavatásával kitalált terv célja tehát az, hogy energiakáosz alakuljon ki hazánkban, dráguljon az üzemanyag, dőljön össze a rezsivédelmi alap, így váltva ki a szavazók elégedetlenségét a kormánnyal szemben. Azonban a terv nyilvánosságra került, Volodimir Zelenszki ukrán elnök lebukott, hiszen ma már egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes és az is kiderült, hogy a müncheni védelmi konferencián a tervről a brüsszeli vezetők egyeztettek Magyar Péterrel. Vagyis ha sikerülne tervük, úgy a magyar családok többszörös energiaszámlákat lennének kénytelenek fizetni, és a magyar gazdaság versenyképessége pedig drasztikusan csökkenne.
