Képtelenség fedezni a szükségleteket, Borsodig érhet a háború – újranyithatják a legendás gyárat az ellátásbiztonság miatt
A Szerencsi Cukorgyár 2008-as bezárása óta újra és újra előkerülő elképzelés a Mercosur-megállapodással esetlegesen jóval olcsóbbá váló nádcukor miatt elsőre most sem tűnik gazdasági racionalitásnak, ám a háborúk miatt egekbe szökő üzemanyagárak ezt a szempontot is pillanatok alatt felülírhatják.
A kiéleződő nemzetközi konfliktusok miatt azonban nemcsak az ár lehet kérdéses, de az ellátásbiztonság is, mivel egy végletesen bizonytalan geopolitikai helyzetben nincs garancia a külpiacok folyamatos hozzáférhetőségére.
Márpedig a cukor esetében ez könnyen veszélybe kerülhet, mivel az egyetlen mai napig működő – egyébként osztrák kézben lévő – magyarországi répacukorgyár jelenlegi kapacitásai a lakossági szükségletek felét sem fedezik.
Szerencsen múlhat a Tiszántúl ellátásbiztonsága
Bár az EU nyugat-európai gyártókat preferáló, protekcionista cukorkvóta-elosztási politikája tagadhatatlanul jócskán hozzájárult a magyar cukoripar leépüléséhez, a gyárak bezárása alapvetően mégis a balliberális kormányok lelkén szárad. Egyedül az osztrák kézben lévő kaposvári gyárnak sikerült túlélnie ezt a minden nemzetstratégiai gondolkodást nélkülöző időszakot: Szolnok, Kaba és Sarkad után az akkor – vagyis 2008-ban – már jócskán több mint százéves múltra visszatekintő Szerencsi Cukorgyár is lehúzta a rolót. Súlyosbította a térség helyzetét, hogy a régi formájában a Szerencsi Csokoládégyár is kiesett. A veszteség nagyságát jól érzékelteti, hogy a két gyár fénykorában együttesen 3500 embernek adott munkát.
Mindezeknek a munkaerőpiacra máig ható negatív hatását jól mutatja, hogy a foglalkoztatási ráta még mindig jó pár százalékkal alulmúlja az országos átlagot – emlékeztetett Koncz Zsófia államtitkár, a térség országgyűlési képviselője, aki szerint egy új szerencsi cukorgyár beszállítójaként akár a mintagazdaságként működő Szerencsi Mezőgazdasági Rt. is szóba jöhetne, de a Kaba környéki gazdák számára sem lenne feltétlenül idegen a cukorrépa-termesztés újrakezdése.
Az ilyen formában újjászervezett vertikum akár az egész Tiszántúl ellátására is alkalmas lehetne – vélte a képviselő.
Ez különösen fontos lenne most, amikor a bizonytalan geopolitikai helyzet reális fenyegetést jelenthet az élelmiszer-biztonságra azokon a területeken, ahol a magyar agrárium és élelmiszeripar termelése nem fedezi a teljes lakossági szükségletet. Márpedig a cukor ezek közé a termékek közé tartozik. (A répacukorból történő gyártás mellett Magyarországnak jelentős izocukorgyártó kapacitásai vannak, ám ezek elsősorban az ipari szükségleteket hivatottak kielégíteni, nem pedig a lakossági fogyasztást – a szerz.)
Új gyárnak új helyszín jár
Bár a régi cukorgyár városközpontközeli területe is éledezik, Kiss Attila szerencsi polgármesternek az az álláspontja, hogy az új idők egy új nagy gyárat követelnek, amelynek kitűnő helye lenne a város déli ipari parkjában.
A déli ipari parkban több a betelepülő, az 1889-ben megnyitott cukorgyárból kialakított ipari park sem üres: a napokban az ottani csarnokában kezdte meg tevékenységét a földgázmérők hitelesítésével, javításával foglalkozó Metrinox Zrt is. Ennek a vállalkozásnak szintén van köze az ellátásbiztonsághoz: a cég ugyanis év végéig megkezdi az új okosgázórák, jövőre pedig az okosvillanyórák gyártását. Ezzel olyan piacon jelenik meg, ahol eddig kizárólag csak importtermékek voltak elérhetők.
Az édesipar két jelentősebb cég képében is jelen van Szerencsen:
- A Nestlé ötszáz család megélhetését biztosítja, és folyamatosan fejleszt.
- Komoly potenciál a Szerencsi Bonbon Kft. is, amely nemrégiben a volt cukorgyár tőszomszédságában vonta össze korábban három helyszínen működő kapacitásait.
Négymilliárdból épül a tudásközpont
Koncz Zsófia tájékoztatása szerint addig is, amíg a cukoripari álmok valóságközelbe kerülnek, minden eszközzel erősíteni kívánják a térség élelmiszeriparát. Ennek érdekében a csokoládégyártók, édességgyártók, cukrászok, pékek és borászok képzésében, illetve az ilyen szakágakhoz kapcsolódó k+f-ben élen járni hivatott Élelmiszeripari Tudásközpontot hoznak létre. A komplexum kivitelezése a napokban veszi kezdetét, átadása 2028 decemberére várható.
A centrum központját a régi cukorgyár egykori irodaházában alakítják ki, s ehhez még két új épületet is felhúznak. A négymilliárd forintos költséggel megvalósuló komplexum életre hívásában és működtetésében a fő szerepet a Szerencsi Szakképzési Centrum viszi, a k+f-hez, illetve a hallgatók gyakorlati képzéséhez kapcsolódó funkciókért pedig a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és a Harsányi János Főiskola összeolvadásával létrejött Edutus Egyetem, illetve a Debreceni Egyetem felel.
A munkába a tervek szerint a későbbiekben az említetteken kívül még három, a Cibus Hungaricus Alapítványhoz kötődő felsőoktatási intézmény, illetve maga az alapítvány szintén bekapcsolódik. A rendszerbe az érdekelt vállalkozásokat is be kívánják vonni.
A központban a hallgatók és a kutatók számára a világ élenjáró technológiája is elérhető lesz. Az épületek kivitelezése napokon belül megkezdődik.
