Energiaválság küszöbén a világ: sorra állnak le a közel-keleti finomítók az iráni háború miatt, a Tisza és Brüsszel pedig az olcsó orosz olajtól is megfosztanák Magyarországot
A Közel-Keleten egymás után zárnak be az olajfinomítók és gázipari létesítmények az iráni háború miatt, aminek következtében meredeken emelkednek a globális energiaárak – mutatott rá a Reuters.
Olajipari létesítményeket támad Irán
Irán napok óta támadja az Arab-öböl menti országokban levő amerikai és brit katonai támaszpontokat, amivel nemcsak a perzsa államot megtámadó országok katonái, de a helyi civileket is veszélyezteti. A szuverenitásukról és az országoknak okozott turisztikai és egyéb gazdasági károkról nem is beszélve. A helyzet miatt a Közel-Keleten több olaj- és gázipari létesítményt elővigyázatosságból leállítottak.
Talán nem meglepő, hogy Katar hétfőn leállította a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelését. Az arab ország LNG-termelése a globális kínálat mintegy 20 százalékát teszi ki, és kulcsszerepet játszik az ázsiai és európai piacok keresletének kiegyensúlyozásában.
Az állami tulajdonú QatarEnergy vis maior helyzet kihirdetésére készül, miután iráni dróntámadások érték a kiterjedt Rasz Laffan ipari komplexum létesítményeit. Itt találhatók Katar hatalmas gázipari feldolgozóegységei, amelyek a földgázt folyékony halmazállapotúvá hűtik a tengeri exporthoz. Drónok csapódtak be Katar déli részén, a Meszajid ipari övezetben is, amely távol esik a gázmezőktől, de petrolkémiai és gyártóüzemeknek ad otthont.
Miután lángba borult a Közel-Kelet, az iráni támadások miatt
- felfüggesztették a működést Szaúd-Arábia legnagyobb hazai olajfinomítójában egy dróntámadás után,
- jelentősen visszaesett az iraki Kurdisztán olajtermelése,
- valamint több izraeli gázmezőé is.
A másik oldalon az iráni olajtermelés is radikálisan csökkent, miután Izrael és az Egyesült Államok hadjáratot indított az állam ellen. Irán az OPEC harmadik legnagyobb termelője, a globális olajkínálat mintegy 4,5 százalékát adja. Napi körülbelül 3,3 millió hordó nyersolajat, valamint 1,3 millió hordó kondenzátumot és egyéb folyékony szénhidrogént termel.
Mindezek következtében a földgáz ára a napokban meredeken emelkedett: az európai irányadó ár, a holland TTF gáztőzsde jegyzései szerint volt, hogy 46 százalékkal is emelkedett. Miután a konfliktus szinte megbénította a hajózást a Hormuzi-szorosban, az olaj ára felfelé száguld; napok alatt elérheti a száz dollárt hordónként.
A fentiek jól mutatják, hogy mennyire veszélyes Brüsszel, Kijev és a Tisza terve, hogy kivezessék Magyarországról a megbízható, olcsó orosz energiát. Orosz energia nélkül a gáz és olaj globális árrobbanása után hazánk sokkal többet fizetne a nyersanyagokért, ami végül a magyar családok pénztárcájából venné el a pénzt.
Igaz, az EU február közepén úgy döntött, hogy vészhelyzeti kivételt ad a magyar energiaellátás biztosítására a Barátság kőolajvezetéket ért támadások miatt. Brüsszel kiemelte, hogy a tagállamok energiaellátása minden körülmények között prioritás, és ezért engedélyezi az orosz olaj Horvátországon keresztül történő importját.
A magyar kormány szerint az orosz olajról történő leválás azonnal drágulást hozna a hazai üzemanyagkutakon. Ennek egyik magyarázata, hogy egy ilyen forgatókönyv a kínálat szűkülését váltaná ki a régiós üzemanyagpiacokon, ami nyilvánvalóan drágulást eredményezne. Ráadásul ott van még problémaként az Adria vezeték, ahol a Horvátországon keresztül érkező transzferdíját a horvátok az elmúlt években jelentősen megemelték, és az sem biztos, hogy képes évente 15-20 millió tonna üzemanyag szállítására, ahogy a horvátok állítják.
Olajdrágulás: ma minden a feje tetejére áll, megkezdik végrehajtani a brutális tervet a Hormuzi-szorosban – Amerika szétlövi az iráni hadihajókat
A Trump-kormány kedden mutatja be azt a stratégiáját, amellyel az Iránnal kapcsolatos feszültségek miatt emelkedő olajárakat próbálja stabilizálni. Marco Rubio külügyminiszter szerint a tervet már előkészítették és fokozatosan lép életbe.
