Orbán Viktor rendkívüli tanácskozást hívott össze – fokozódik az energiapiaci feszültség
„Összehívtam az Energiabiztonsági Tanács ülését. Áttekintettük az energiapiaci helyzetet. Kell az olcsó orosz gáz és olaj” – írta Orbán Viktor a Facebookon.

Korábban a kormányfő már összehívta az Energiabiztonsági Tanácsot . A tanácskozás középpontjában az ukrán energiaválság és a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz nyersolajszállítás leállása állt. A megbeszélésen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, valamint a Mol, az MVM és a Mavir első számú vezetői is részt vettek.
A kormány közölte:
Ukrajna politikai okokból akadályozza a szállítások újraindítását.
A Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát január 27-én orosz támadás érte Brodi közelében, a keletkezett tüzet tíz nap alatt oltották el. Bár a műszaki feltételek február eleje óta adottak a szállítás újraindításához, a tranzit továbbra is szünetel. Magyarország és Szlovákia szerint az energiahordozó visszatartása politikai döntés következménye.
A kialakult helyzet kezelésére a kormány 250 ezer tonna nyersolajat szabadít fel a stratégiai készletekből, ami a teljes biztonsági tartalék mintegy 40 százaléka. A felszabadított mennyiség legkésőbb április közepéig áll a Mol rendelkezésére, a vállalatnak pedig 2026. augusztus 24-ig kell gondoskodnia a készlet visszapótlásáról. A kormány szerint a mostani lépés elegendő a rövid távú ellátásbiztonság fenntartásához.
Leállt a Barátság, lépett Budapest: stratégiai készletekhez nyúltak
A Világgazdaság is megírta, hogy nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra és Szlovákiába. A csőnek az ukrajnai Brodi közelében lévő szakaszát érte január 27-én orosz támadás Szergej Szibiha ukrán külügyminiszer február 12-i bejelentése szerint, a tüzet 10 nap alatt oltották el.
Mindkét ország kormánya szerint egyértelmű politikai okok miatt tartja vissza az energiahordozót a háború sújtotta ország, szerdán Magyarország és Szlovákia ezért leállította a dízelolaj-szállítást Ukrajnának. Budapest és Pozsony egyaránt nagymértékben támaszkodik a vezetéken érkező orosz nyersolajra.
Azóta Szlovákia és Magyarország további szankciókkal is élt az ukránok ellen, a szlovák kormányfő leállítja északi szomszédunk Ukrajnába tartó vészhelyzeti áramexportját, a magyar kormány részéről pedig a második válaszlépés is megszületett a Barátság-vezeték leállása miatt: mindaddig, amíg Ukrajna blokkolja a Barátság kőlajvezeték működését, mindaddig, amíg Ukrajna nem indítja újra a kőlajszállításokat Magyarország irányába, addig tehát Ukrajna nem férhet hozzá a 90 milliárd eurós hadikölcsönhöz.
Orbán Viktor éles hangvételű bejegyzésben és videóüzenetben reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentéseire. A miniszterelnök szerint Zelenszkij cinikus és arcátlan választ adott a magyar kormány felvetéseire, miközben Ukrajna elzárta a Magyarország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Barátság kőolajvezetéket.
Orbán úgy fogalmazott: Kijev hálát várna Magyarországtól, noha a vezeték lezárása veszélybe sodorja a hazai energiaellátás biztonságát és a megfizethető árakat.
A Barátság kőolajvezeték ügyében újabb frontot nyitott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki kijelentette:
mivel szerinte a vezetéket az oroszok bombázták le, ezért tűzszünet nélkül szó sem lehet helyreállításról, és hiába sürgeti Magyarország az újraindítást, a kulcs Moszkva kezében van.
Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy a témáról beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, akinek azt hangsúlyozta: a javításhoz tűzszünet szükséges. Szerinte, amíg folyamatosak a harci cselekmények, és fennáll a további támadások veszélye, addig egy ilyen stratégiai infrastruktúra helyreállítása nemcsak drága, hanem kockázatos is.


