Idén még nem volt ilyen drága az euró: nagyon betett a forintnak az iráni háború – mélyre ütötték az OTP-t és az európai bankokat is

Nem tud talpra állni a forint az iráni háborútól kapott mélyütés után, az elszabaduló energiaárak ugyanis rendkívül érzékenyen érintik a jelentős olaj-, gáz- és áramimportra szoruló Magyarországot.

Az iráni háború nagyon nem hiányzott a forintnak

Kedden dél körül a forint már a tavalyi év vége óta nem látott szintre, süllyedt az euróval szemben, az árfolyam a 390-et közelítette. Délután valamelyest javult a helyzet, de csak átmenetileg, így fél három körül továbbra is több mint 389 forintot kellett adni egy euróért, míg 

Az iráni háború hatására ugyanis elszálltak az energiaárak, különösen a földgáz drágult ijesztő ütemben az elmúlt napokban az európai piacokon. Azonban félő, hogy az olajárakk is tovább menetelhetnek felfelé, miután a Hormuzi-szoroson nem merik megkísérelni az átkelést az olajtankerek. Mindezzel párhuzamosan a befektetők menekülnek a kockázatos eszközökből, és a piacokon széles körű eladási hullám söpör végig, ami a forint árfolyamát is gyengíti.

Az energiaárak emelkedése az inflációt is felgyorsíthatja, így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusban aligha csökkent az alapkamaton, ha elhúzódik az iráni háború. Mindez azonban az általános piaci pánik során nem nyújt elegendő védelmet a forintnak, ami Magyarország importenergiának való kitettsége miatt nem képes megállni a lejtőn. 

Az Erste piaci kommentárjában a forint esését szintén azzal magyarázza, hogy az általánosan negatív hangulat mellett az energiaimportőr Magyarországnak kifejezetten rossz hír a világpiaci gázárak megugrása, ami a külkereskedelmi mérleg hiányának növekedésén keresztül lehet forintgyengítő tényező. Az emiatti aggodalmak látszanak most azonnal lecsapódni a kurzusban. Ha a mostani háború hatása az energiaárakra nézve tartós lesz, a monetáris politika vitele is átgondolásra kerülhet.

A hazai fizetőeszköz a hét végén kirobbant amerikai–iráni háború eddigi legnagyobb vesztesei közé tartozik, az ING stratégái szerint a konfliktus miatt az egyik legsérülékenyebb régiós fizetőeszköz.

Ezt alátámasztja a környező országok pénzeivel szemben leírt forintpálya is. A cseh korona 2,1 százalékkal, a lengyel zloty pedig 1,3 százalékkal drágult kedden.

A pesti tőzsde is brutális lejtmenetben

A pesti tőzsdén is brutális az esés, a BUX indexet 3 százalékkal ütötték lejjebb a kereskedők, kiemelkedően magas, 39,4 milliárd forintos forgalomban. 

A vezető hazai részvénykosárral 121 600 pont környékén kereskednek. A zuhanást az OTP vezeti 5,3 százalékkal, a Richter követi 1,9 százalékos eséssel, a Magyar Telekom papírjai pedig 0,9 százalékkal süllyednek. Az elszabaduló olajárakból egyébként profitáló Mol is kisebb mínuszba került, 0,1 százalékkal ereszkedik.

Ütik a bankokat és a légitársaságok részvényeit is

Nem csak az OTP szenved, szakad az európai bankszektor is. Az Euro Stoxx banki szektorindexe 4,7 százalékkal zuhan, a kontinens nagybankjai közül 

• az olasz UniCredit 6,7 százalékkal, 
• az Intesa Sanpaolo hat százalékkal, 
• a spanyol Banco Santander hét százalékkal, 
• a német Commerzbank 4,8 százalékkal, 
• a brit HSBC 6,8 százalékkal zuhan.

Adják a befektetők a légitársaságok papírjait is. Bár az európai fapadosok erős februári utasforgalomról számoltak be, a közel-keleti háború miatt számos járatot törölniük kellett, miközben az sem világos, mikor indulhatják ismét útjára ezeket. A Ryanair kurzusa 3,5 százalékkal, a Wiz Air papírjai 5,8 százalékkal, a Lufthansa árfolyama öt százalékkal került lejjebb.