Elhúzódik a külpiaci pangás

Nagy a külkereskedelmi visszaesés az idei év elején, ám a mérleg jelentősen javul. Ennek hátterében csak a külpiacoknál is erőteljesebben visszaeső belföldi kereslet áll. Februárban az export 30, az import 32 százalékkal maradt el euróban számítva a 2008. azonos havitól – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző havi 31, illetve 29 százalékos zuhanáshoz képest csak annyi a lényegi különbség, hogy ezúttal a kivitel esett kisebb mértékben, tehát a külkereskedelmi mérleg jelentősen javult. A 279 millió eurós (83,6 milliárd forintos) többlet közel kétszerese az egy évvel korábban mértnek. Januárban még számottevő hiány volt

a szaldóban, de így is 85 millió euróval többletbe fordította az első két hónap átlagát a kedvező februári egyenleg. A részletes adatok csak két hét múlva jelennek meg, de így is sejthető, hogy a járműexport és -import, valamint az elektronikai cikkek terén volt a legnagyobb a keresletszűkülés, ezek reagálnak a legérzékenyebben a konjunktúrára.

Nagy meglepetéseket a havi adat nem okozott, az export követi az ipar csökkenési trendjét, az import pedig a még erőteljesebben szűkülő belföldi kereslet miatt esik még ennél is gyorsabban – mondta el Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az év során akár másfél milliárd eurós külkereskedelmi többlet is kialakulhat, erre a várhatóan csökkenő gázárak miatt javuló cserearány is rásegít majd. A válság okozta megrázkódtatás miatt rövidebb távon nem számíthatunk a külső kereslet korábban megszokott üteméhez való visszatérésre – tette hozzá. Magyarország számára az a kulcsfontosságú, hogy továbbra is érkezzenek a külföldi beruházók, 2012-ben például a Mercedes-gyár beindulása jelentősebb lökést ad a kivitelnek. Az alacsonyabb bérekből adódó előnyünk várhatóan megmarad, de a versenyképesség javítása, a reformok végrehajtása kulcsfontosságú. Ezek a tényezők határozzák majd meg, hogy az átalakuló világgazdaságban milyen pozíciót tölt be az ország.

A mostani adat is mutatja, hogy mennyire nem diverzifikált a magyar export relációs szerkezete, milyen mértékben függünk az uniós konjunktúrától – húzta alá lapunknak Dávid Imre, az Agroinvest Zrt. vezérigazgatója, egyben a Magyar Külgazdasági Szövetsége elnöke. Ez csak alátámasztja annak szükségességét, hogy jóval erőteljesebben kell keresni új – unión kívüli – piaci irányokat, elsősorban a közel-keleti és a kelet-európai térségben – fűzte hozzá. S ezzel főként a magyar tulajdonú vállalatok áru- és szolgáltatásexportját kellene elősegíteni. Ez hosszadalmas folyamat, ha most erőteljes elmozdulás lenne e téren, akkor is pár évbe telne, mire látványos eredményt hozna. Ugyanis egyrészt fel kellene mérni a meglévő, valós exportalapot, másrészt komoly pénzügyi és hitelpolitikát kellene mellé rendelni, s végül, de nem utolsósorban, agresszív és átgondolt gazdaságdiplomáciai offenzívát kellene indítani a potenciális piacokon. Mindezek csírájában léteznek – ismerte el Dávid, rámutatva: a külgazdasági stratégiában is megjelenik egyfajta rendszerszemléletű megközelítés. Ám az államnak erőteljesebb szolgáltatást kellene e téren végeznie. BD–NVZs–UGy

-->