A megkérdezett vezetők 77 százaléka támogatja egy olyan pontrendszer bevezetését, amilyet Kanadában már 1967 óta alkalmaznak és amit Rainer Brüderle német szövetségi gazdasági miniszter is követel. A résztvevők 86 százaléka úgy nyilatkozott: fontos a bevándorlással kapcsolatos párbeszéd újraindítása, mert az jelentős társadalmi kérdésekre ad választ.
Ez tűnik ki abból a felmérésből, amelyet a Handelsblatt és a Droege und Comp. vállalati tanácsadó cég végzett a múlt héten 729 gazdasági menedzser és csúcsvezető körében. A megkérdezett német menedzserek síkra szálltak a külföldi szakértők betelepítése mellett. Ugyanakkor a társadalom egészére nem jellemző ez a hozzáállás, hiszen csaknem minden ötödik német állampolgár támogatja a szélsőséges kijelentéseiről híres Thilo Sarrazint. A vezetők körében ez az arány mindössze 6 százaléka.
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) elnöke, Hans Heinrich Driftmannak korábban úgy nyilatkozott, hogy a német iparban jelenleg kereken 400 ezer mérnök és jól képzett szakmunkás hiányzik. A szövetség szerint emiatt Németország évente 25 milliárd eurónyi termelésről mond le, ami egy százalékos növekedést jelent.A 15 és 19 év közötti német fiatalok kilenc százalékának nincs iskolai vagy szakmai végzettsége - figyelmeztetett Driftmann. A képesítéssel rendelkező külföldi szakemberek bevándorlásának megkönnyítésére a DIHK elnöke azt javasolta, hogy a jelenlegi évi 66 ezer eurós jövedelmi határt 40 euróra szállítsák le. A bevándorlók – különösen a Kelet-Európából érkezők – felsőfokú végzettségét igazoló diplomákat pedig a jövőben egyszerűsített eljárással kellene elismerni – áll a DIHK vezetőjének javaslatában.
Az utóbbi hónapokban a munkaerő-kölcsönzés vált a német foglalkoztatás motorjává – állapítja meg a Financial Times Deutschland. Az ideiglenes dolgozókat közvetítő cégeknél jelenleg 146 ezerrel több foglalkoztatottat tartanak nyilván, mint egy évvel ezelőtt; eközben a német gazdaság egészében stagnál a munkavállalók száma.
A német szövetségi munkaügyi hivatal szakértője szerint 2010-től a német munkaerőpiacon a demográfiai fejlemények hatására jóval több dolgozó hagyja el szakmáját, mint ahány kezdő munkaerő megkezdi tevékenységét az adott szektorban.
