Világgazdaság

Külföldön dívik a rugalmas munkavégzés, nálunk továbbra sem

Világszerte már a vállalatok négyötöde kínál alkalmazottai számára rugalmas munkavégzési lehetőséget. Többségük napi szinten tapasztalja a rugalmasság előnyeit, mint például a megnövekedett hatékonyságot, az alacsonyabb fenntartási költségeket, valamint a munka és a magánélet egészséges egyensúlyának elérését. Ezek a legfontosabb eredményei a Regus munkaszervezéssel foglalkozó cég nemzetközi felmérésének, melyben 80 országból 17000 válaszadó vett részt. Hazánkban azonban csak elvétve találkozunk olyan céggel, amely ezt lehetővé teszi.

A rugalmas munkavégzés ma már nemzetközi szinten is általánosan elfogadott gyakorlattá vált: a cégek 81 százaléka ad bizonyos fokú szabadságot alkalmazottainak annak megválasztásában, hogy mikor és hol dolgozzanak. Ezen cégek 60 százaléka szerint, a szabadabb elvű módszer kevesebb költséggel jár, mint a helyhez és időhöz kötött irodai munka.

A rugalmas munkavégzésre lehetőséget vállalatok háromnegyede azt tapasztalja, hogy jelentősen javul a dolgozók életében a munka és a magánélet közötti egyensúly, nő a motiváció és az elégedettség.

A válaszadók 70 százaléka szerint, a rugalmas munkavégzés családbarát megoldás, ami remek eszköz lehet a családos munkatársak motiválására és jutalmazására. Ám függetlenül attól, hogy az embernek van-e családja, a rugalmas munkavégzés a többség szerint mindenképpen javít az életminőségen.

A vállalatok fele úgy látja, hogy a rugalmas munkavégzés mellett nőtt a munkatársak hatékonysága, negyedük szerint pedig ennek segítségével a cégek könnyebben birkózhatnak meg a hirtelen növekedés okozta erőforrás-hiánnyal. Szintén a vállalatok negyede gondolja úgy, hogy e gyakorlatnak köszönhetően szélesebb munkavállalói kínálatból választhatnak új munkatársakat, és akár távoli városokban élő szakembereket is alkalmazhatnak.

Siralmas hazai részmunkaidős adatok

Magyarországon ugyanakkor a nők mindössze 8 százaléka dolgozik részmunkaidőben, szemben az uniós átlagnak tekintett 32-33 százalékkal. A 3 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatása önmagában is siralmas képet mutat: mindössze 11 százalékuk dolgozik. A férfiak csupán 2 százaléka dolgozik részmunkaidőben.

A kutatás azt is feltárta, hogy a rugalmas munkavégzés elterjedésének egyik legnagyobb akadálya a bizalom hiánya, hiszen a vállalatok 40 százaléka csak a vezető beosztásban
lévők számára ajánlja fel ezt a kiváltságot. ”A rugalmas munkavégzésben részesültek körének leszűkítésével néhány vállalat elszalasztja az alkalmat, hogy fiatal tehetséges munkatársakat
alkalmazzon hasonló feltételek mellett” – értékelte az eredményt Mark Dixon.

“Tanulmányok igazolják, hogy egy bizonyos fokú rugalmasság növeli a munkatársak hatékonyságát. Ennek fényében csalódással tölt el, hogy a bizalmatlanság miatt néhány vállalat nem terjeszti ki a rugalmas munkavégzést az alkalmazottak teljes körére. A legtöbb vállalat ugyanakkor tisztában van ennek a munkamódszernek az előnyeivel, még ha pillanatnyilag nem is alkalmazza azt, ezért néhány éven belül még további növekedésre számíthatunk ezen a téren.”

Nemzetközi példák azt mutatják, hogy ott magas a születésszám, ahol aktívak a munkaerőpiacon a nők. Ennek ellenére még mindig kisebbségben vannak azok a cégek, amelyek belátják azt, hogy a munka és a család összeegyeztethetősége nem csak a dolgozó, hanem a munkaadó érdeke is. Hazánkban az atipikus foglalkoztatási formák, egyebek mellett a részmunkaidő különböző változatai, vagy a távmunka a munkavállalók még mindig nagyon kis hányadát érintik. Pedig ezek például a kisgyermekes anyukák számára jó lehetőséget teremtenének a munkaerőpiacra történő visszailleszkedésre.

-->

munka foglalkoztatottság rugalmasság dolgozó munkaadó részmunkaidő