Európa a lassúbb sávban

Az új generációs mobilhálózatok használóinak a száma a legfrissebb kutatások szerint a jelenlegi 320 ezerről a következő fél évtizedben akár megezerszereződhet. Az LTE-szolgáltatás az idén és jövőre várhatóan további több mint 10 országban lesz elérhető. Ez még jobban a figyelem középpontjába helyezi a rendszerek működtetéséhez elengedhetetlen frekvenciák kérdését. Az eddig megvalósult LTE-projekteknél a szabályozó hatóságok nagyobb haladást értek el a GSM-frekvenciasávok megnyitásában, mint a televíziós digitális átállás frekvenciáinak felszabadításában. Szakértők szerint az utóbbiak még számtalan helyen, így Magyarországon is évekre vannak a teljes hasznosíthatóságtól.

A spektrumok értékesítésében Európában az egyetlen érdemi esemény ez év első negyedében a svédországi 800 megahertzes sáv aukciója volt, márciusban. A TeliaSonera, a Net4Mobility és a Hutchison 3G egyenként kétszer 10 megahertznyi sávot vehetett negyedik generációs hálózati felhasználásra. A brit távközlési hatóság is bejelentette már, hogy frekvenciaaukciót hirdet a 800 megahertzes és a 2,6 gigahertzes sávban.

Az alkalmazások és a készülékek egyaránt hajtják a széles sávú mobilhasználatot, növelik a vezeték nélküli hálózatok adatforgalmát. A mobilvideó, amely már ma is a világ mobil-adatforgalmának a 40 százalékát jelenti, domináns jellemzője lesz a mobilinternetnek. Az elemzők szerint azon belül is a háromdimenziós videó lehet az egyik legnépszerűbb széles sávú mobilalkalmazás, főleg, amikor a hordozható eszközökön már a kényelmetlen szemüvegek nélkül is elérhető lesz a 3D-s tartalom.

Annak ellenére, hogy a világ első LTE-szolgáltatását még a svéd TeliaSonera vezette be 2009 decemberében, Európát azóta mind Észak-Amerika, mind Ázsia lekörözte az új generációs rendszerek elindításában. Igaz, a skandináv szolgáltatót azóta követte a Telekom Austria és egy-két német operátor is, összességében szűnőben a kezdeti lelkesedés. Piackutatók ennek az okát több dologban vélik felfedezni, egyfelől még hiányoznak az LTE-rendszerekben használható készülékek, legjobb esetben is ez év végével jelennek meg a piacon, de inkább a jövő év elején. Az LTE-képes táblagépek előbb érkezhetnek, de az európai ügyfelek java része inkább okostelefont használna az új generációs hálózatokban. Gondot jelent az is, hogy rosszul koordinált a szolgáltatók megközelítése is a frekvencialicencekhez, illetve általában is letargikusak az operátorok.

Elemzők szerint az is hozzájárul Európa lelassulásához, hogy ezúttal hiányoznak a „zöldmezős operátorok”. A harmadik generációs rendszerek hajnalán tűnt fel a piacon a „3” nevű szolgáltató, amely frissességével kulcsszerepet játszott a 3G európai felfutásában.

A Telenor és a Vodafone már ki is választotta az új generációs hálózat szállítóját, a Magyar Telekom pedig mostanában dönt arról, hogy ki legyen a befutó. A szóban forgó rendszerek azonban mindaddig csak LTE-képesek lesznek, amíg a működésükhöz szükséges frekvenciákat meg nem hirdeti az állam. A szolgáltatók remélik, hogy még a fejlesztések befejezése előtt lezajlanak a tenderek. Alig néhány hete, a Vodafone-beruházás bejelentése apropóján ígérte meg a fejlesztési miniszter, hogy hamarosan kiírják a pályázatot legalább a már rendelkezésre álló 900 megahertzes frekvenciákra. Az azóta eltelt időben azonban csak a bizonytalanság lett biztosabb, egyes hírek szerint csak júniusig kell várni, mások szerint jó esetben ősszel születhet erről döntés.

Eközben márciusban Brüsszel már figyelmeztette Magyarországot és Spanyolországot, hogy tegyenek eleget az európai GSM-direktívának, és mielőbb nyissák meg a 900-as frekvenciákat a mobil-szélessávú fejlesztések előtt. A tagországoknak május 9-ig kell megfelelniük az uniós előírásoknak. A többi frekvenciasáv felszabadítására az előző kormány által tervezettnél később kerülhet sor, mert legalább egy-másfél évet csúszik itthon a digitális földfelszíni televíziózás átállása.

A Telenor és a Vodafone már ki is választotta az új generációs hálózat szállítóját, a Magyar Telekom pedig mostanában dönt arról, hogy ki legyen a befutó. A szóban forgó rendszerek azonban mindaddig csak LTE-képesek lesznek, amíg a működésükhöz szükséges frekvenciákat meg nem hirdeti az állam. A szolgáltatók remélik, hogy még a fejlesztések befejezése előtt lezajlanak a tenderek. Alig néhány hete, a Vodafone-beruházás bejelentése apropóján ígérte meg a fejlesztési miniszter, hogy hamarosan kiírják a pályázatot legalább a már rendelkezésre álló 900 megahertzes frekvenciákra. Az azóta eltelt időben azonban csak a bizonytalanság lett biztosabb, egyes hírek szerint csak júniusig kell várni, mások szerint jó esetben ősszel születhet erről döntés.

Eközben márciusban Brüsszel már figyelmeztette Magyarországot és Spanyolországot, hogy tegyenek eleget az európai GSM-direktívának, és mielőbb nyissák meg a 900-as frekvenciákat a mobil-szélessávú fejlesztések előtt. A tagországoknak május 9-ig kell megfelelniük az uniós előírásoknak. A többi frekvenciasáv felszabadítására az előző kormány által tervezettnél később kerülhet sor, mert legalább egy-másfél évet csúszik itthon a digitális földfelszíni televíziózás átállása.-->