A cégvezetők elmondása alapján egyértelműen az étkezési hozzájárulás és a közlekedési költségtérítés a leggyakrabban alkalmazott béren kívüli juttatás, míg a Széchenyi Pihenő Kártyával kapcsolatban egyelőre kivárás tapasztalható – mondta el Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
A kkv vezetők körében végzett felmérés alapján továbbra is jelentős, mintegy 61 százalék azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek a következő egy évben előre láthatóan beépítik bérezési rendszerükbe a béren kívüli juttatásokat. Ez az arány egyelőre jóval elmarad a 2008-ban tapasztalt csúcstól, amikor is a kkv vezetők 80 százaléka számolt a béren kívüli juttatások valamilyen formájával, ugyanakkor a mostani eredmény 2 százalékpontos növekedést mutat az előző negyedéves eredményekhez képest.
A legnépszerűbb ilyen típusú juttatási forma továbbra is az étkezési hozzájárulás, amelyet a vállalkozások 43 százaléka tervez alkalmazni a következő egy év során. Ezt követi a közlekedési hozzájárulás (29 százalék), ugyanakkor az üdülési csekkel továbbra is a vállalkozások 16 százaléka számol, habár október 1-gyel megszűnik a juttatási forma kedvezményes adózása, és mint bérjövedelem kell utána adót fizetni.
A legutóbbi megkérdezés alkalmával a kkv cégvezetők 39 százaléka gondolta, hogy semmilyen béren kívüli juttatást nem ad dolgozóinak. A cégmérettel arányosan a béren kívüli juttatások aránya is egyértelműen növekszik, hiszen míg a 100 millió forint alatti éves árbevételű vállalkozások 54 százaléka nyújt valamilyen cafeteria juttatást, addig a kisvállalkozások esetében 67 százalék, a középvállalkozásoknál 71 százalék ez az arány. Abban azonban a cég nagyságától függetlenül egységes a kép, hogy az étkezési illetve utazási hozzájárulást választják legtöbben.
A már jelenleg is elérhető Széchenyi Pihenő Kártyával kapcsolatban a kkv vezetők részéről egyelőre kivárás figyelhető meg, hiszen csupán 1 százalékuk jelezte, hogy a következő egy évben alkalmazni kívánják a legújabb cafeteria elemet. A SZÉP Kártya elterjedését segítheti az a napokban bejelentett kormányjavaslat, amely szerint 2012. január 1-jétől a kártya felhasználhatósága az eddigiekhez képes kibővül meleg étkezés, valamint szabadidős és egészségmegőrző szolgáltatás igénybevételének lehetőségével.
Az elmúlt negyedévhez képest fontos változás, hogy megállt a befektetési típusú juttatások csökkenő tendenciája: míg az egészségpénztárt választó kkv-k arányát tekintve csupán stagnálásról beszélhetünk, a cafeteria keretében nyújtott életbiztosítást, illetve önkéntes nyugdíjpénztárt alkalmazni kívánó vállalkozások aránya emelkedést mutat.
