Soltész Miklós a fogyatékkal élők jogairól és esélyegyenlőségéről szóló jogszabály módosítását ismertetve közölte: a vakok személyi járadéka 16 ezer 160 forint lesz, míg a fogyatékossággal élők támogatását 19 500, valamint 24 ezer forintban rögzíti az előterjesztés. Az összegek évente a nyugdíjakkal hasonló arányban emelkednek majd.
Beszámolt arról is, hogy bár változik az Országos Fogyatékosügyi Tanács összetétele, alapvető státusza nem módosul, a grémium továbbra is közvetlen tanácsadó testületként működik majd a tárca mellett. A tanács ugyanakkor kibővül többek között a siketvak szervezetek képviselőjével.
A szocialista Pál Béla a vitában azt mondta: jelenlegi formájában "vegyesnek" tartják a törvényjavaslatot, de az általuk nem támogatott részeket módosító javaslatokkal igyekeznek jobbá tenni. Közölte: támogatják a fogyatékos fogalom pontosítását és a juttatások összegének emelését, mivel azok, a válság okán 2009 óta nem emelkedtek. Értékelte azt is, hogy a nyugdíjaknak megfelelő indexálást is bevezetik a juttatások esetében. A képviselő ugyanakkor nem tartotta célszerűnek az akadálymentesítési határidők megszüntetését, mert így szerinte nem lesz lehetőség jogorvoslat kérésére. Ugyancsak nem támogatta az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról szóló kétévenkénti parlamenti beszámolási kötelezettség eltörlését. Bírálta azt is, hogy nincs jogi garancia a fogyatékosügyi tanáccsal való egyeztetésre.
Vágó Sebestyén (Jobbik) kevesellte a juttatások emelését, és szintén nem tartotta helyesnek, hogy kikerülnek a jogszabályból az akadálymentesítési határidők. Hiányolta az erre szolgáló forrásokat is, valamint azokat a programokat, amelyek érdekeltté tennék a vállalkozásokat a fogyatékkal élők foglalkoztatásában. Kifogásolta, hogy a jogalkotó az Országos Fogyatékosügyi Tanács számos jogosultságát elveszi.
Szél Bernadett független képviselő, az LMP politikusa azt mondta: a törvényjavaslat arra bizonyíték, hogy a kormány nem gondolja komolyan a rászorulók segítésének feladatát. Közölte: "a civilek szinte egyként támadták be" a javaslatot, amely szerinte jogokat csorbít. Bár korábban munkacsoportokat alakítottak ki, észrevételeik mégsem köszönnek vissza az előterjesztésben. Hiányolta az akadálymentesítés törvényi garanciáit a határidők eltörlése után. Ugyancsak kevesellte a rászoruló támogatásának emelését, és elfogadhatatlannak nevezte a fogyatékosügyi program garanciájának elvételét a beszámolási kötelezettség eltörlése által.
"Hová kötődik, Magyarországhoz? Ha igen, legyen szíves elismerni az igazi civil szervezetek törekvéseit" - mondta válaszként az államtitkár, aki szerint Szél Bernadett azokat támogatja, akik az ország "bemártásán" dolgoznak külföldön. Amit csinálnak, mindenkinek árt, mindegy ki lesz kormányon öt vagy tíz év múlva - közölte, hozzátéve: az már tényleg nevetséges, hogy úgy beszél, hogy a jelnyelvi tolmácsok meg sem tudnak szinte mozdulni közben.
A felsőoktatási törvény alaptörvényhez kapcsolódó módosításának vitáját is ma folytatják le. A kormánypártok szerint a társadalom érdeke későbbi magyarországi munkavállaláshoz kötni az ösztöndíjas képzést. Az MSZP hatalomra jutva eltörölné a "röghöz kötést".
Az állami ösztöndíj átdolgozásának célja, hogy olyan feltételek jöjjenek létre a felsőoktatás finanszírozásában, amelyek a hallgatók és a társadalom számára is elfogadhatóak, nem jelentenek gátat a mobilitásnak és az uniós előírásokkal is összhangban állnak - mondta a felsőoktatási államtitkár keddi, parlamenti expozéjában.
Pósán László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a társadalom érdekét szolgálja, hogy feltételhez kötik az állami ösztöndíjas képzésben való részvételt. Hozzátette, az állam korábban is szabott feltételeket az ingyenességért cserébe, meghatározták például a lehetséges képzési idő maximumát.
A kormánypárti politikus közölte: elvárható, hogy az állam támogatásával tanuló diákok itthon kamatoztassák tudásukat. Magyarország számára luxus, hogy nála gazdagabb külföldi országoknak képezzen szakembereket közpénzből - hangsúlyozta.
Helyeselte ugyanakkor, hogy a hallgatóknak a diplomázásukat követő húsz évben a tanulmányi idejüket kell Magyarországon ledolgozniuk, nem annak a kétszeresét, mint a kormány korábban tervezte. Jó döntésnek tartotta azt is, hogy az e feltételt nem teljesítő diákoknak a képzési költség inflációval növelt összegét kell visszafizetniük (a korábbi kormánytervek szerint a jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal kellett volna törleszteni).
Kiemelte, hogy annak, aki három gyermeket szül, vagy önhibáján kívül - például betegség miatt - nem tudja teljesíteni, mentesül az említett feltétel alól. Nem kell fizetniük azoknak sem, akik egy, illetve két félév után abbahagyják állami finanszírozású tanulmányaikat. Fontosnak tartotta, hogy a módosításokat a Felsőoktatási Kerekasztal egyhangúlag támogatta.
Hiller István, az MSZP vezérszónoka ezzel szemben azt mondta: a hallgatói szerződésekről nincs szakmai konszenzus, csak azután született róla megállapodás a felsőoktatás szereplőivel, hogy a kormánytöbbség az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződések lehetőségét. Szerinte így a mostani törvénymódosítás is egy politikai akarat és nem egy szakmai döntés végrehajtása. Megerősítette, a szocialisták nem értenek egyet vele, és ha kormányra jutnak, megszüntetik a felsőoktatási hallgatók "röghöz kötését".
A volt oktatási miniszter szerint az Orbán-kormány 2010 óta bármilyen stratégia nélkül hatvanmilliárd forintot vont ki az ágazatból, és egy átgondolatlan felsőoktatási törvénnyel szabályozta újra azt. Példaként hozta, hogy a kormány előbb megszüntette, majd két év elteltével újraaalakította a Felsőoktatási Kerekasztalt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy két év alatt 141 ezerről 95 ezerre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. Szerinte ez nem magyarázható demográfiai okokkal, abban pedig minden pártnak egyet kellene értenie, hogy jó, ha minél többen szereznek diplomát, ez ugyanis javítja az elhelyezkedési esélyeket. Hangsúlyozta, a jelentkezők számának csökkenése is a fiatalok elvándorlását bizonyítja, ennek megállítására pedig a hallgatói szerződések alkalmatlanok.
Michl József (KDNP) arról beszélt: a kormányzat korábban is megfelelő javaslatot tett a hallgatói szerződések bevezetésére, majd - az egyeztetések eredményeként - "az egyik jó megoldást egy másikra" cserélte. A javaslat céljának azt nevezte, hogy megvalósuljon a közös teherviselés, és ez a jó minőségű felsőoktatás kialakítását segítse. Hozzátette: örül, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája végül elfogadta a kormány javaslatát a hallgatói szerződésekről. Szerinte az új szabályozásnak köszönhetően mindenki bekerülhet állami támogatású képzésre, aki középiskolai évei alatt tanult, felkészült.
Azzal kapcsolatban, hogy Hiller István a felsőoktatásba jelentkezők számának drasztikus csökkenéséről beszélt, a kereszténydemokrata képviselő azt mondta: nem a jelentkezők érdemes összehasonlítani, hanem azt, hogy hányan nyertek felvételt. Mint mondta, az idei adatokra már csak néhány hetet kell várni.
