Világgazdaság

Hiába nőtt a víz szintje a Balatonon, tovább esett az üdülők száma

Az idegenforgalomnak nem tesz jót sem a túl magas, sem a túl alacsony balatoni vízszint. Az egyszer már elmaradt turista ráadásul nehezen tér vissza. Az előrejelzések szerint évtizedes léptékben a tó vízgyűjtőjében szárazodás és melegedés várható.

A Balaton vízszintje fontos „ökológiai szolgáltatás”: a nagyon alacsony vízállásnál kialakuló, gyakran hínárral borított homokpadok akadályozzák a vitorlások közlekedését és kényelmetlenné teszik a strandolást a déli parton. A túl magas vízállás – ahogyan az idén tavasszal is – a déli parton elöntésekhez vezet. A tó vízszintje a Sió zsilipjén történő leeresztéssel szabályozható, a mesterséges emelésre egyelőre nincs mód. A szabályozás szűk keretek között történik, a megengedett éves ingadozás 1995 óta negyven centiméter. Ezt 1980 és 2000 között az időjárás lehetővé is tette, azonban a 2001-2003 közötti aszályos években egy métert süllyedt a vízszint. Ez a több évtizedes negatív rekord egybeesett az éghajlatváltozás köztudatba épülésével és pánikot keltett. A tó gyors kiszáradásáról, a balatoni turizmus hanyatlásáról beszéltek. A vízszint 2004-ben helyreállt, de a 2012-ben tapasztalt 45 centiméteres apadás arra utal, hogy a szűk szabályozási tartomány a jövőben gyakran tarthatatlanná válhat.

A Balaton vízszintje az elmúlt évszázadokban évi egy, évtizedes léptéken pedig két-három métert ingadozott. Utóbbi mértéke arra utal, hogy az elmúlt háromszáz évben gyakran előfordultak a 2001-2003 közötti vízszintcsökkenést többszörösen meghaladó apadások. Évtizedes léptékben az éghajlat-változási előrejelzések szerint a Balaton vízgyűjtőjén szárazodás és melegedés várható. Ez az aszályos időszakoknak a jelenleginél tízszer gyakoribb előfordulásához és így a vízszint nagyobb ingadozásához vezet, amit a szabályozás az elmúlt években alkalmazott magasabb vízszint-tartás ellenére sem lesz képes kiküszöbölni.

A jövő tehát hasonlít a történelmi adatsorokhoz. Korábban azonban nem kellett a turizmus igényeit kielégíteni, de most is felmerül: valóban létkérdés a turizmus számára a „feszített víztükrű” Balaton? A 2003-as szélsőség idején a vendégéjszakák száma 6 százalékkal csökkent, a csökkenés 2004-ben is folytatódott, a vízszint helyreállása ellenére is. Ebben szerepet játszhatott a vendégkör átalakulása és az üdülési szokások megváltozása is.

A 2005 óta rendszeresen magas nyári vízszinteknek sem sikerült visszacsábítaniuk a 2000 előtti látogatószámot, a lassú emelkedést a 2008-as válságévben újabb hat százalékos csökkenés törte meg. A Balaton turisztikai eredményeire a gazdasági környezet tehát legalább olyan nagy befolyást gyakorol, mint a szigorú keretek közé szorított természet.

Autók Magyar Nemzeti Bank (MNB) NAV Nemzetközi konfliktusok sztrájk Pénzügyi és gazdasági válság balatonUtazás A Monetáris Tanács kamatdöntései kutatás választás 2014 turizmus K&H Bank Zrt. Adidas közbeszerzések tech sport Nyugdíjkérdés Magyarországon Tőzsdei elemzések szerencsejáték autóipar Apple Elemzői vélemények Vlagyimir Putyin Hitelek: lakás oktatás költségvetés 2014 energetika autó gyógyszeripar A KSH jelenti repülés Reklám és Média mezőgazdaság fogyasztási cikkek Alkotmánybíróság Élelmiszerpiac Csepreghy Nándor utazás Befektetési lehetőségek Mol Botrányok a politikában Európai Unió Fővárosi ügyek Egyesült Államok Költségvetés 2015 Lenovo biztosítás ingatlanpiac Egészségügy - Gyógyítás Adórendszer Magyarországon