BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hiába nőtt a víz szintje a Balatonon, tovább esett az üdülők száma

Az idegenforgalomnak nem tesz jót sem a túl magas, sem a túl alacsony balatoni vízszint. Az egyszer már elmaradt turista ráadásul nehezen tér vissza. Az előrejelzések szerint évtizedes léptékben a tó vízgyűjtőjében szárazodás és melegedés várható.

A Balaton vízszintje fontos „ökológiai szolgáltatás”: a nagyon alacsony vízállásnál kialakuló, gyakran hínárral borított homokpadok akadályozzák a vitorlások közlekedését és kényelmetlenné teszik a strandolást a déli parton. A túl magas vízállás – ahogyan az idén tavasszal is – a déli parton elöntésekhez vezet. A tó vízszintje a Sió zsilipjén történő leeresztéssel szabályozható, a mesterséges emelésre egyelőre nincs mód. A szabályozás szűk keretek között történik, a megengedett éves ingadozás 1995 óta negyven centiméter. Ezt 1980 és 2000 között az időjárás lehetővé is tette, azonban a 2001-2003 közötti aszályos években egy métert süllyedt a vízszint. Ez a több évtizedes negatív rekord egybeesett az éghajlatváltozás köztudatba épülésével és pánikot keltett. A tó gyors kiszáradásáról, a balatoni turizmus hanyatlásáról beszéltek. A vízszint 2004-ben helyreállt, de a 2012-ben tapasztalt 45 centiméteres apadás arra utal, hogy a szűk szabályozási tartomány a jövőben gyakran tarthatatlanná válhat.

A Balaton vízszintje az elmúlt évszázadokban évi egy, évtizedes léptéken pedig két-három métert ingadozott. Utóbbi mértéke arra utal, hogy az elmúlt háromszáz évben gyakran előfordultak a 2001-2003 közötti vízszintcsökkenést többszörösen meghaladó apadások. Évtizedes léptékben az éghajlat-változási előrejelzések szerint a Balaton vízgyűjtőjén szárazodás és melegedés várható. Ez az aszályos időszakoknak a jelenleginél tízszer gyakoribb előfordulásához és így a vízszint nagyobb ingadozásához vezet, amit a szabályozás az elmúlt években alkalmazott magasabb vízszint-tartás ellenére sem lesz képes kiküszöbölni.

A jövő tehát hasonlít a történelmi adatsorokhoz. Korábban azonban nem kellett a turizmus igényeit kielégíteni, de most is felmerül: valóban létkérdés a turizmus számára a „feszített víztükrű” Balaton? A 2003-as szélsőség idején a vendégéjszakák száma 6 százalékkal csökkent, a csökkenés 2004-ben is folytatódott, a vízszint helyreállása ellenére is. Ebben szerepet játszhatott a vendégkör átalakulása és az üdülési szokások megváltozása is.

A 2005 óta rendszeresen magas nyári vízszinteknek sem sikerült visszacsábítaniuk a 2000 előtti látogatószámot, a lassú emelkedést a 2008-as válságévben újabb hat százalékos csökkenés törte meg. A Balaton turisztikai eredményeire a gazdasági környezet tehát legalább olyan nagy befolyást gyakorol, mint a szigorú keretek közé szorított természet.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.