Világgazdaság

Rétvári: Nem zárnak be felsőoktatási intézményt, sőt újakat alapíthatnak

A kormánynak nem áll szándékában felsőoktatási intézmény bezárása, sőt ahol szükséges ott új intézményt alapít - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence szerint a kormány annyi felsőoktatási hallgatót szeretne, amennyi felsőfokú végzettséget kíván szerezni, a követelményeknek megfelel és piacképes tudást szerez.

Keressük annak lehetőségét, hogy ott, ahol nem áll rendelkezésre felsőoktatási képzőhely, milyen formában lehet a felsőoktatási intézmények szerepét pótolni .- közölte a parlament honlapján Rétvári Bence egy írásbeli kérdésre válaszolva. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt hangoztatta, hogy a kormánynak nem áll szándékában felsőoktatási intézmény bezárása, sőt ahol szükséges ott új intézményt alapít.

A kormányzatot Schmuck Erzsébet kérdezte többek között arról, hogy „,a kormány a jelenleginél több vagy kevesebb felsőoktatási intézményt látna Magyarországon?” Az LMP-s képviselőnő az iránt is érdeklődött, hogy a kormány mely szakokat tartja feleslegesnek a felsőoktatásban?" Rétvári erre azt közölte, hogy az egyes szakok megszüntetéséről, esetleg új szakok alapításáról szóló döntést a felsőoktatás legitim szervezeteivel közösen fogják meghozni . Így erre a kérdésre jelenleg nem adható válasz. Rétvári arra emlékeztette Schmuckot, hogy a 2013-as általános felvételi eljárás során meghirdetett képzések száma meghaladta a tízezret, amit szakértők aránytalanul magas számnak tartanak.

Az államtitkár azt is leírta, hogy 2010 óta egyetlen egy felsőoktatási intézményt sem zárt be a kormány, és nem is készül ilyenre, mert nem az intézmények számát, hanem a képzési helyek, valamint a meghirdetett képzések számát és minőségét tartják fontosnak.

Az LMP-s képviselő az iránt is érdeklődött, hogy ’a kormány a jelenleginél több vagy kevesebb hallgatót látna a felsőoktatásban?” Rétvári szerint a kormány annyi felsőoktatási hallgatót szeretne, amennyi felsőfokú végzettséget kíván szerezni, a követelményeknek megfelel és piacképes tudást szerez . „Egyértelmű célja tehát a kormánynak, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a képességeinek megfelelő képzettség megszerzését”  - hangoztatta az államtitkár.

Schmuck azt is firtatta, hogy "a Kormány az érettségiző fiatalok mekkora arányát tartaná ideálisnak, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba? " Rétvári szerint azt természetesen nem lehet pontosan megmondani, hogy e cél érdekében az érettségizők mekkora hányada tanuljon tovább a felsőoktatásban. A Kormány törekvései azonban egyértelműek: a felsőoktatási felvételi keretszámok 2012 végén való eltörlésével, az ösztöndíjas képzések előtti adminisztrációs korlátot is ledöntötte a felsőoktatásba bekerülni kívánó magyar fiatalok előtt. Így a felsőoktatásba bekerülést nem adminisztratív keretszámok, hanem kizárólag a felvételiző tudása határozza meg az államtitkár szerint.

Az LMP-s képviselőnő az iránt is érdeklődött, hogy „a kormány az állami ösztöndíjas és a költségtérítést fizető hallgatók milyen arányát tartaná ideálisnak a felsőoktatásban?” Rétvári erre közölte: szintén nem az arányok számítanak az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók között, hanem az, hogy minden olyan fiatal, akit képességei alkalmassá tesznek a felsőoktatásban való továbbtanulásra, az megtehesse ezt. A kormány annak érdekében, hogy az anyagi nehézségek ne korlátozzák a fiatalok felsőoktatásban való részvételét, a magyar állami ösztöndíjak magas számával, illetve a Diákhitelt az önköltséges képzésben részesülő hallgatók számára is biztosítja.

felvételi eljárás LMP Emberi Erőforrások Minisztériuma szakok Schmuck Erzsébet bezárás intézmény alapítás állami ösztöndíj felsőoktatás parlamenti államtitkár felvételi keretszámok diákhitel Rétvári Bence