Országszerte 38 víziközmű-rekonstrukció indulhat annak a másfél milliárd forintnak a felhasználásával, amelynek odaítéléséről a napokban adott ki közleményt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A 38 projekt 29 társasághoz és víziközmű-tulajdonos önkormányzathoz kapcsolódik, ugyanis négy pályázó egynél több fejlesztéséhez nyert állami pénzt. Mivel a forrásból a megcélzott beruházásoknak legfeljebb a 70 százaléka fedezhető, a felhasználásával legalább 2,15 milliárdnyi, de ennél nagyobb értékű munka is indulhat. Kedvező, hogy a konstrukció előfinanszírozású. Ám a másfél milliárd forintnyi támogatás nemcsak a pályázati igényekhez, hanem a hazai víziközmű-rendszer rekonstrukciós igényeihez képest is kevés. A nagy érdeklődés miatt az ITM forrás híján kénytelen volt 172 pályázatot elutasítani, négy és félszer annyit, mint amennyit pénzhez juttatott. Elutasítottak 41, az értékelés alapján a felhívás feltételeinek nem megfelelő pályázatot is.
A befutók a pénzt olyan rekonstrukciókra használhatják, amelyek szerepelnek a tízéves gördülő fejlesztési tervükben, és amelyek szükségességét így előzetesen a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) már jóváhagyta. A közzétett adatok szerint szennyvíz- és ivóvízhálózatok, vagy inkább csak egyes vezetékek, vízátemelők, ivóvízkutak, zsilipek, medencefalak javítására, megfiatalítására kerül sor, de van a listán még egy víztorony is. A nyertes pályázóknak nagyjából a fele elnyert annyi pénzt, amennyit szeretett volna, a többiek kevesebbet. A maximális százmillió forintos támogatást egyedül Mórahalom önkormányzata kapja meg (más nem is igényelt ennyit a befutók közül), a pénz felhasználásával a település belterületi szennyvízhálózatát újítják fel. Kilencvennyolcmillió forintnyi állami pénzzel gazdálkodhat a celldömölki ivóvízrendszer kapcsán a Vasivíz – amely további három projektjéhez is kap támogatást –, továbbá 90, illetve 87 milliót a Debreceni Vízmű, valamint a Bakonykarszt. A legkevesebbre, 11 millióra a Vasivíz támaszkodhat Ivánc településen.
Az ország negyven víziközmű-szolgáltatója tavaly előírás szerint, közel azonos minőségben, hatékonyan és folyamatosan működött a MEKH országgyűlési beszámolója szerint. Továbbra is a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) legfeljebb 90 százalékával számlázhattak a lakosságnak a rezsicsökkentésről szóló törvény szerint. Ugyanakkor a hivatal leszögezte, hogy az alkalmazott díjak sok esetben nem fedezik maradéktalanul az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés és -tisztítás költségeit. Az ágazat üzemi eredménye az állami támogatások hatása nélkül mínusz 21,9 milliárd forint lenne. A munkavállalók életkora nő, az ipari átlagtól elmaradó bérek megtartóereje alacsony. A műszaki élettartamuk végén járó rendszerek ellátási kockázatot jelentenek, az ivóvízvezetékek esetében a túlnyomóan kockázatos anyagminőség évek óta 50 százalék feletti. A hivatal 2018-ban szakmai javaslataival kiemelten támogatta a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos jogszabályok módosítását.
