A tudósok végre rájöttek, sőt bizonyítani is tudják, hogy miért veszélyes a plasztikhulladék a teknősbékák számára: az állatok táplálékszagot éreznek – írja a BBC online. A tenger felszínén lebegő vagy félig elmerült műanyag zacskónak ezek szerint nem csupán a látványa emlékezteti a teknőst egy jól megérdemelt medúzareggelire, de a megtévesztésig hasonlít rá az illata is. Az amerikai kutatók szerint egyfajta spontánul kialakuló szaglószervi csapda téveszti meg az állatokat, ezért hajlamosak felfalni a műanyagot, illetve ezért gabalyodnak bele a tengerekben sokszor szigetet képező szeméthalmokba.
„Az a plasztiktárgy, amely már jó ideje az óceánban ázik, olyan szagot áraszt, amely a teknősök számára az evolúciós alkalmazkodás eredményeként rendkívül étvágygerjesztő, azonban ez a vonzerő könnyen végzetessé is válhat”
– mondta Joseph Pfaller, a Floridai Egyetem professzora. Egy idő után a világtengerek sós vízébe került műanyag tárgyakon mikrobák, algák, növények és apró állatkák telepednek meg, és ezektől az élőlényektől válnak táplálékszagúvá. A tengeri ragadozók, például bálnák, madarak és teknősök hatalmas területről gyűjtik be a táplálékukat, ezért teljesen észszerű a feltételezés, hogy nem annyira a zsákmány látványa csábítja őket nagy távolságról egy adott helyszínre, hanem inkább a vízbe és a levegőbe kibocsátott illatanyaga.
Azzal tisztában van a közvélemény is, hogy mennyire veszélyesek például a műanyag szívószálak, hiszen egy 2015-ös videó, amely egy szerencsétlen teknős küzdelmét mutatta az orrába szorult szívószállal, körbejárta a világot. Pfaller szerint egyébként nemcsak a szívószálak vagy a zacskók, hanem minden műanyag tárgy veszélyes az állatokra, hiszen mindegyiken meg tudnak telepedni a baktériumok és az egyéb mikroszkopikus élőlények, így valamennyi halálos táplálékká válhat. Magát a kísérletet – a Current Biology folyóirat szerint – tizenöt fogságban tartott álcserepes teknőssel végezték el.
A kutatók különböző illatanyagokat eresztettek ki a teknősbékák akváriuma felett, és kamerával vették fel az állatok reakcióját. Megdöbbentő volt látni, hogy pontosan ugyanúgy reagálnak az ázott műanyag szagára, mint a rákokéra vagy a halakéra. Az átlagosnál háromszor hosszabb időre dugták ki az orrukat a vízből, és jó nagyokat szippantottak a levegőből.
Korábban ezer megvizsgált teknős közül
520
evett műanyagot
