Az elmúlt hetekben gyakran kerültek be a híradásokba az Egyesült Államokat sújtó időjárási szélsőségek. Szilveszter éjjel hatalmas mennyiségű eső zúdult a Kalifornia államban található San Franciscóra. Egyetlen éjszaka leforgása alatt több csapadék hullott a városra, mint amennyi egész decemberben szokott. A szélsőséges időjárás napokig folytatódott.
Fotó: Josh Edelson / AFP
Képek és videók tömkelege készült arról, hogy az utcákon hömpölyög a víz. Nem csupán az anyagi kár jelentős, a katasztrófa áldozatokat is szedett.
Történt mindez egy olyan időszakban, amikor Kalifornia állam az elmúlt évszázadok legnagyobb aszályának kellős közepén van. A szakértők egyértelműen az éghajlatváltozás számlájára írják a szélsőséges esőzéseket. A globális felmelegedés hatására az intenzív csapadékmennyiséggel járó viharok száma 2100-ra csaknem megduplázódhat a jelenlegihez képest. Erre pedig a városoknak is fel kell készülniük, hogy elkerüljék a lezúduló hatalmas vízmennyiség által okozott féktelen pusztítást – számolt be róla a Fast Company cikke.
Becslések szerint az újévi vihar több milliárd liternyi vizet zúdított Kaliforniára. Rossz hír, hogy ennek döntő részét a nagy szárazság ellenére sem sikerül felfogni későbbi felhasználásra. Ezt a problémát a tengerszint emelkedése és a süllyedő földterület tovább súlyosbíthatja. Egy jobb várostervezés azonban nagyot segítene a helyzetet. Erre vannak is jó megoldások a nagyvilágból.
Európa és Ázsia is beveti az innovációt
Koppenhágában az egyik nagy városi parkban víztározókat alakítanak ki az ilyen helyzetekre. Ezek olyan területek, amelyeket a lakosság is használhat, amikor nem esik az eső. Az így felfogott extra vízmennyiséget egy újonnan megépített csatorna a város tavaiba vezeti majd. Több utcában is árterületként funkcionáló kerteket ültetnek, amelyek segítenek a vizet felszívni, ezáltal a csatornákat tehermentesíteni. Egyes városrészekben ezek a süllyesztett kertek az esővíz tárolására is szolgálnak.
Rotterdamban egy süllyesztett kosárlabdapálya áll rendelkezésre hasonló céllal, amely csaknem 1,9 millió liter víz tárolására képes.
Bangkokban a közelmúltban egy olyan park épült, amelyet lejtőként terveztek, és nagy, föld alatti tartályokba képes vezetni a vizet.
A városi környezetben rengeteg a háztető, sok a burkolt, lebetonozott terület, és ezek eltakarják a földet és a növényzetet, amelyek korábban szivacsként funkcionáltak
– nyilatkozta Michael Kiparsky, a Kaliforniai Berkeley Egyetem Wheeler Vízügyi Intézetének igazgatója.
A szakember szerint a zöldtetők, az esőkertek és egyéb hasonló kezdeményezések segíthetnek a víz lassításában, és elkezdhetik visszafordítani a hidrológiai körforgásban bekövetkezett hatalmas mértékű kedvezőtlen változásokat. A megközelítést szivacsvárosmodellnek is szokták hívni.
A tengerentúli városok is mérsékelnék az esőzés okozta károkat
Geeti Silwal, a Perkins&Will várostervezési igazgatója úgy gondolja, hogy a zöldinfrastruktúra sok új fejlesztésnél fog alapfelszereltséggé válni a jövőben.
A vállalat egyik Palo Altó-i projektjének keretében egy patakot betoncsatornába ágyaztak, és a cég olyan terven dolgozik, amely visszaadja a patak természetes állapotát, nagyobb területet és több lehetőséget teremtve a víznek a talajba szivárgáshoz.
Jó néhány projekt zajlott a tengerentúlon, amelyeknek a hasznosulása már jól látható. New Yorkban, amikor az Ida hurrikán és a Henri trópusi vihar esőzései elárasztottak több alagsori lakást, az a sajtóban megjelent fotókon is észrevehető volt, hogy az egyik lakóház előtti terület száraz maradt. A vizet felszívni képes, vízáteresztő burkolatból épített élő utca, valamint az épület körüli esőkertek ugyanis segítettek megelőzni az áradást.
A szóban forgó épületet tervező építészek egy 2021-ben készült jelentésükben megosztottak egy ábrát arról, hogyan lehetne egy járdával borított kereszteződést hasonló elvek alapján átalakítani. A parkolóból szerintük park lehetne, a kerékpársávokat esőkertek szegélyezhetnék, az utcát pedig fákkal lehetne szegélyezni, amelyek a gyökereiken keresztül nagy mennyiségű vizet képesek felszívni.
A nemrég katasztrófa sújtotta San Franciscóban is több zöldinfrastruktúra-projekt megvalósult az elmúlt időszakban. A híres Sunset Boulevard 14 háztömbje mentén esőkerteket telepítettek, hogy ezek segítségével fogják fel az útról lefolyó vizet. A Holloway Avenue nyolc háztömbjének van vízáteresztő burkolata és biorétegei (vízgyűjtésre tervezett járdaszegély-ültetők).
A zöldinfrastruktúrának kiemelt szerepe van abban, hogy San Francisco alkalmazkodni tudjon a klímaváltozáshoz
– ismertette Joseph Sweiss, a Városi Közüzemi Bizottság szóvivője.
Sweiss úgy véli, hogy a zöldinfrastrukturális megoldások rugalmasak, additívak, idővel módosíthatók és adaptálhatók aszerint, ahogy az éghajlat is folyamatosan változik.
Hozzátette, hogy a csatornafejlesztések szintén szerves részét képezik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak, ugyanakkor sokkal nagyobb kihívás egy föld alatti csatornát növelni, ha korábban már föld alá vitték és a felszínt beépítették.
A zöldprojektek során felfogott és tárolt vizet később öntözésre és WC-öblítésre is használhatják.
Ugyanakkor a legtöbb városban az új projektek egyelőre kis léptékben történnek.
Jelenleg sok jó kísérleti projektet látunk, sok különféle területen. Ez jó kezdet, hiszen az emberek láthatják, hogy ezek a megoldások működnek
– nyilatkozta Dave Smith, a Water Innovation Services igazgatója, aki három évtizeden át a környezetvédelmi ügynökségnél dolgozott vízügyi kérdésekkel.
Ugyanakkor hozzátette, nagy kihívást jelent az, hogy ezt a szemléletmódot általános eljárássá, szabványokká tegyék és a mindennapok részévé váljanak.
A városi önkormányzatok nemritkán vonakodnak az új megközelítések alkalmazására. Ez nem független a finanszírozási kihívásoktól, hiszen a rendszer megépítése és működtetése is pénzbe kerül. Ez utóbbira épp San Francisco a jó példa, az eső felfogására alkalmas kertek karbantartásával önkénteseket bíztak meg.
Sok a jó megoldás, de az elterjedésük még várat magára
Bár a működő jó példák hatására a jobb csapadékvíz-elvezetésre alkalmas rendszerek egyre népszerűbbé válhatnak a várostervezésnél és az új beruházásoknál, a már meglévő, több kilométer hosszan burkolt és beépített városi területeknél sokkal nehezebb a megvalósítás.
Azonban az sem elhanyagolható, hogy hol lesz a fejlesztés. San Franciscóban és több másik városban is előfordul, hogy egyes épületek árterekben, korábbi vizes élőhelyek környékén vagy akár helyén épültek. Ezekre a területekre a heves esőzések miatt a víz – ha csak ideiglenesen is, de – visszatér.
A klímaváltozás nemcsak a szélsőséges esőzések miatt okoz súlyos problémákat, hanem a tengerszint emelkedése miatt is. Ha a magasabb tengerszint elzárja a csatornák egy részét, akkor a nagy mennyiségű csapadékvíztől is nehezebb lesz megszabadulni. Emiatt egyes városrészekben vagy városokban a zöldinfrastruktúra és a hagyományos csatornák javítása sem feltétlenül akadályozza meg az áradásokat a szélsőséges viharok idején.
Könnyen előfordulhat olyan forgatókönyv is, hogy az érintett területeken élő lakosoknak el kell költözniük ezekről a területekről. San Francisco korábban fontolóra vette néhány olyan épület felvásárlását, amelyeket nagy viharok idején többször is elöntött a szennyvíz. Az Egyesült Államokban több városban napirendre került ez a lehetőség, ahol szintén visszatérő problémát okoz a jelenség akár az özönvízszerű esőzések, akár a tengerszint emelkedése miatt.
Az elmúlt 100 év fejlődési mintája az volt, hogy azt feltételeztük, hogy a vizet műszaki megoldásokkal, például gátakkal, szivattyúkkal, tározókkal tudjuk kezelni
– ismertette Thaddeus Pawlowski, a Columbia Egyetem Ellenálló Városok és Tájak Központjának vezetője.
Hozzátette, hogy a klímaváltozás miatt ez lehetetlenné vált. Ez egy nehéz szituáció, mert az emberek egész életét és néha generációk óta a családhoz tartozó lakhelyüket kénytelenek örökre a hátuk mögött hagyni.
Pawlowski szerint a városoknak jobb eszközökre van szükségük ahhoz, hogy támogassák az emberek biztonságosabb helyre költözését. Többek között árvízbiztosítási programok létrehozása és a lakosság hatékonyabb edukálása is indokolt lenne.
A szakértők szerint nem létezik egyetlen, mindig jó megoldás arra, hogy a városok felkészüljenek a gigantikus esőzésekre, ugyanakkor több módszer együttes alkalmazása sokat számíthat a természeti katasztrófák idején.
Fuldoklunk a műanyagban és fogy az időnk a hulladék kezeléséreÉvente nagyjából 400 millió tonna műanyagot állítanak elő a földön, ez a szám 2050-re 600 millióra nőhet. A világnak szüksége van arra, hogy az emberiség megoldja a műanyaghulladék kezelését, de csak kevés az áttörés ezen a téren. Egy magyar találmány azonban kiválthatja a környezetkárosító kőolajszármazékot a gazdaságból. |
