Oroszország Ukrajna ellen 2022 februárjában indított háborúja több üvegházhatású gázt eredményezett, mint Belgium egész éves kibocsátása – derült ki egy, a dpa hírügynökség által szemlézett tanulmányból, melyet várhatóan hétfőn tesznek közzé Dubajban, az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28).
A Lennard de Klerk holland tudós vezette kutatócsoport szerint
150 millió tonna, kifejezetten a háború miatt termelődött szén-dioxid került a levegőbe a háború kezdete óta.
A tanulmány szerint ennek csaknem negyede kifejezetten a katonai műveletek során került a levegőbe, például a csapatok által használt üzemanyagokból, 15 százalék tüzekből, 12 százalék pedig a légtérzárak miatt hosszabb útvonalra kényszerülő repülőgépekből származott.
A klímacsúcs küldöttei erőteljesebb fellépést sürgetnek az éghajlattal összefüggő egészségügyi kockázatokkal kapcsolatbanMivel a globális hőmérséklet évtizedekig emelkedni fog, a szakértők szerint az országoknak növelniük kell az egészségügyi ellátás finanszírozását, mivel a hőhullámok egyre veszélyesebbé válnak, és olyan betegségek terjednek, mint a malária és a kolera. |
A kutatók azt is mondták, hogy a kibocsátások jelentős része a tönkretett infrastruktúra – például a kahovkai gát – újjáépítéséből származik, kiemelve, hogy az építőipar a világon mindenhol jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős. De Klerk leszögezte: a világnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a fegyveres konfliktusok környezetre gyakorolt hatására, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború nyomán végzett kutatások eredményeként Oroszországot akár éghajlati károk okozása miatt is felelősségre lehet vonni.
Oroszországnak jóvá kell tennie az agressziót, mellyel jelentős mértékű üvegházhatású gáz került a légkörbe, felgyorsítva ezzel az éghajlatváltozás negatív hatásait
– mondta.
Számítások szerint a háború az éghajlat terén már mintegy 9,6 milliárd dollárnyi kárt okozott Ukrajnának.
