ÜZLETRE HANGOLUNK

Fájni fog a fegyverkezés az európai gazdaságoknak

Óriási összegeket emészthet fel a következő években az európai fegyverkezési verseny finanszírozása. Az Európai Bizottság elnöke egy 800 milliárd eurós keretet javasolt a kontinens védelmi kapacitásainak fejlesztésére, miközben az Egyesült Államok azt várja el, hogy az európai NATO-tagállamok a GDP-jük 5 százalékát költsék katonai célokra.

A podcast vendége: Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője

Szerkesztő: Imre Lőrinc

2025.03.17, 18:47

Az orosz–ukrán háború és az Egyesült Államok megváltozó retorikája jelentős fegyverkezési versenyt indított el Európában. A Trump-adminisztráció egyre markánsabban követeli, hogy az európai uniós tagállamok növeljék NATO-hozzájárulásukat, illetve nagyobb erőforrásokat fordítsanak a saját védelmükre.

A Bruttó friss epizódjában arról beszélgettünk, hogy az európai országok hogyan és miből lennének képesek kigazdálkodni a jelentősen megemelkedő katonai kiadásaikat. A műsort itt hallgathatják meg.

„Az európai NATO-tagországok alacsony hozzájárulását a közös védelmi kiadásokhoz már a korábbi amerikai adminisztrációk is szóvá tették. Donald Trump azonban most határozottan változtatni akar a jelenlegi felálláson” – mondta Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. Az egyenlőtlen viszonyt jól érzékelteti, hogy míg a hidegháború idején, a Szovjetunió felbomlásáig nagyjából 50-50 százalék volt az arány a NATO-hozzájárulás tekintetében Európa és az Egyesült Államok között, ma az USA már a finanszírozás 73 százalékát adja, míg Európa mindössze 27 százalékát.

Fegyverkezési verseny: még homályosak a tervek

Az Egyesült Államok azt várja el az európai NATO-tagállamoktól, hogy a GDP-jük 5 százalékát költsék a saját védelmükre. A jelenlegi európai átlag 2 százalék, aminek Magyarország is megfelel. A 2024-es adatok szerint a magyar GDP 2,1 százalékát fordították védelmi kiadásokra, ami nagyjából egy szinten áll Franciaország és Nagy-Britannia költésével. Európa legerősebb gazdasága, Németország is 2 százalék körül költ, de az új német kancellár már jelezte, hogy jelentősen meg fogják emelni ezt az összeget. A legalacsonyabb, 1,3-1,5 százalék közötti hozzájárulást pedig Spanyolországtól és Olaszországtól láthatjuk.

Ursula von der Leyen - Antonio Costa hadiipar hadsereg fegyverkezés — Ursula von der Leyen 800 milliárd eurós csomaggal pörgetné fel az európai fegyverkezést / Fotó: Anadolu via AFP

Az Egyesült Államok elvárása és a jelenlegi helyzet közötti középérték nagyjából 3,5 százaléknál lehet. Ennek az elérése természetesen irdatlan összegeket emésztene fel az európai országok részéről. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemrég egy 800 milliárd eurós programról beszélt, amiből 150 milliárd eurót közös hitelfelvételből teremtenének elő. Ezenkívül még több elképzelés is felmerülhet a pénzszerzésre. A legéletképesebbnek ezek közül a bankokra vonatkozó szabályok fellazítása tűnik.

„Az európai országok kezdetben az Európai Befektetési Bank, majd az összes többi pénzintézet szabályainak átalakításával a magánszektor pénzeit is a fegyverkezési verseny szolgálatába állíthatják. Jelenleg ugyanis az ESG-előírások miatt, ha egy hadiipari cég hitelt szeretne igényelni, akkor nem folyósítanak neki kölcsönt, hiszen a védelmi ágazat nem számít eléggé zöldnek” –magyarázta Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.

A legfájdalmasabb lépés pedig az lenne, hogyha a növekvő katonai hozzájárulásoknak a szociális ágazatok, illetve a jóléti kiadások látnák a kárát.