Pár óra leforgása alatt annyi minden történt a fővárosi taxispiacon, mint máskor egy teljes főpolgármesteri ciklus alatt szokott. Már szerda reggel kiszivárgott a Világgazdasághoz egy levél, amelyben szinte (ennek később még jelentősége lesz) a teljes taxiágazat arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy támogassa őket abban, hogy a 2013-ban bevezetett hatósági áras tarifák megmaradhassanak a jövőben is.
A kérés, úgy tűnt, a semmiből jött, de aztán nem sokkal később a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) kiadott egy közleményt, amelyben bejelentették, hogy a taxiszolgáltatókat és vállalkozókat tömörítő szakmai szervezetek tudomása szerint kezdeményezések történtek a taxipiacon sikeresen működő, rögzített hatósági taxitarifák eltörlésére. Ezzel kapcsolatban a BKIK egyértelműen fogalmazott: a taxiszolgáltatások hatósági árának eltörlése visszahozná a korábbi szabályozatlan és egyenlőtlen versenyt a drosztokon, amivel mind a tisztességesen működő taxis vállalkozók, mind az utasok rosszul járnának.
Drágítás után drágítás
A közölt állítások még mindig homályosak voltak, nem derült ki, hogy pontosan ki vagy kik kezdeményezték, és kinél a fix tarifák kivezetését, de ezen nem sok idő maradt mélázni. Kora délután ugyanis a főváros arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy márciustól egységesen 10 százalékkal emelkedhetnek a taxizás tarifái Budapesten.
Ezt azzal magyarázták, hogy a kormány decemberben eltörölte az üzemanyagok ársapkáját, a taxis szervezetek (City Taxi, 6X6 Taxi, Főtaxi, NSZ, OTSZ, Taxi 4) pedig díjemelésre vonatkozó javaslattal fordultak a fővárosi közgyűléshez. „Az ársapka eltörlése ugyanis érezhető és nem kigazdálkodható költségemelkedés a taxisok számára” – húzták alá. A közgyűlés a szerdai ülésén jóváhagyta az egységes taxistarifa, vagyis az alapdíj, a távolsággal arányos egységdíj és az idővel arányos egységdíj 10-10-10 százalékos emelését tavasztól. Ez azt jelenti, hogy március 6-tól az alapdíj 1000-ről 1100 forintra, a kilométerdíj 400-ról 440-re, a percdíj pedig 100 forintról 110 forintra drágul.
Hogy mennyi?
Ezzel rögtön két baj is van. Az egyik, hogy az utasok azzal szembesülnek, hogy bő fél év leforgása alatt a főváros másodjára emeli meg a taxitarifákat. Tavaly május 9-étől lépett hatályba az első emelés, akkor az alapdíj 700-ról 1000 forintra, a kilométerdíj 300-ról 400-ra, a percdíj pedig 75 forintról 100 forintra nőtt, ami most 1100, 440 és 110 forintra ugrott fel. Vagyis 10 hónapon belül összesen
- az alapdíj már 57,
- a kilométerdíj 47,
- a percdíj pedig szintén 47
százalékkal drágult. Ez a mérték minden, csak nem normális árképzés.
Ezt már egyszer mondták
Ráadásul határozottan visszás a városvezetésnek az az állítása, hogy a mostani drágítást az üzemanyagárstop kivezetése indokolja. Ezt az érvelést ugyanis egyszer már elsütötték, éppen a 2022. tavaszi drágításkor. Akkor azzal magyarázták a 35 százalékos emelést – miközben a saját kimutatásaik szerint csak 20 százalékkal nőttek a vállalkozások költségei –, hogy
előre beárazták a benzinárstop kivezetését.
Látható, hogy mennyire.
A taxisok se örülnek
A másik probléma pedig az, hogy a 10 százalékos emelésről a Világgazdaságnak nyilatkozó taxisok egyértelműen azt mondták, hogy az semmire nem elég, és nem ezt kérték. Szerintük a 10 százalékos emelés decemberben lett volna aktuális, és csak úgy lett volna elfogadható, ha a tavasszal azt még egy korrekció követi. Csakhogy decemberben ezt be se vitték a közgyűlés elé. Ezért a taxisok a januári tárgyalásokra már egy 1500-400-110 forintos egyszeri emelés kérésével érkeztek, azzal megfejelve, hogy legyen egy 1000 forintos kiállási díj is. Ezt azonban figyelmen kívül hagyta a városvezetés, és inkább a decemberi javaslatot tűzte napirendre a január végi közgyűlésre. Ebben pedig kizárta annak a lehetőségét, hogy további emelésről lehessen egyeztetni 2023-ban.
Tehát az utas rosszul jár, és a taxis is becsapva érzi magát
– ezt sikerült most tető alá hoznia a fővárosnak.
