A belga titkosszolgálat vizsgálatot indított a Huawei technológiai óriás ellen, miközben a kínai kémkedéstől való félelem egyre nő az EU és a brüsszeli központjában – írta a Politico.

Huawei in China, Huawei exhibits at a weather forecast related exposition in Shenzhen?Guangdong Province, China on May 20, 2021.  ( The Yomiuri Shimbun ) (Photo by Koki Kataoka / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP)
Fotó: Koki Kataoka / AFP

Az elmúlt hónapokban a belga állambiztonsági szolgálat (VSSE) a Huawei több korábbi alkalmazottját is kihallgatta, hogy kiderítsék, mekkora befolyása van a kínai kormánynak a vállalat brüsszeli irodájára, és vajon a lobbitevékenységük a kommunista vezetés európai érdekeit szolgálja-e.

A szigorú fellépés nem véletlen, mivel a Huawei az egyik legnagyobb lobbista az EU-ban – tavaly 2,25 millió eurót költött ilyen tevékenységekre –, és rajta keresztül a kínai állam befolyásolni tudja az európai törvényhozást, miközben a nyugati felhasználók adataihoz is hozzáférhet.

A vállalat sencseni központja az elmúlt évtizedben jelentősen megerősítette a brüsszeli iroda ellenőrzését, és fokozatosan leváltotta a helyi alkalmazottakat kínai munkatársakra. 2019-ben leváltották Tony Graziano irodavezetőt Abraham Liura cserélték, őt pedig nem sokkal később Tony Jin Yong követte, aki állítólag a kommunista pártvezetéshez köthető.

A vizsgálattal párhuzamosan egy másik, külföldi országok befolyásával kapcsolatos vizsgálat is folyik: decemberben a belga hatóságok lerántották a leplet egy korrupciós hálózatról, amelynek tagjai állítólag több millió eurót fogadtak el a katari és marokkói kormányoktól, hogy az Európai Parlamentben az érdekeiket képviseljék. A bűnszervezet lekapcsolásában a titkosszolgálat közreműködése kulcsfontosságú volt, és a Katargate-botrány miatt más, ehhez hasonló ügyek is a reflektorfénybe kerültek.

A Huawein az sem segít, hogy a kínai vállalatokra a nyugati országok egyre nagyobb nyomást helyeznek a kommunista vezetés lehetséges befolyása miatt. A vállalat 2020-ben ki lett zárva az 5G-hálózat-építésből, az Egyesült Államok pedig szankciókat vezetett be ellene.

Belgium – bár kis piac – stratégiai szempontból kifejezetten fontosnak számít a nyugati szövetségesek számára az uniós intézmények és a NATO központja miatt. Ezek védelmében a hatóságoknak minden gyanús szereplőt ki kell szűrniük.

Bár a vállalat azt állítja, hogy semmilyen módon nem köthető a kínai államhoz, és nem osztja meg senkivel a nyugati felhasználók adatait, a Peking által 2017-ben elfogadott titkosszolgálati törvény arra kötelezheti a Huaweit, hogy működjön együtt a kommunista vezetéssel – ha ez eddig nem történt meg, a veszély akkor sem elhanyagolható.

Itt nem csak Kínáról van szó. Minden olyan lehetőséget ki kell vizsgálnunk, ahol külföldi hatalmak befolyást szerezhetnek az ország és a EU és lakossága felett. A nemrég kirobbant Katargate-ügy vagy a TikTok ellen bevezetett szigorítások tökéletes példák erre

– olvasható a VSSE jelentésében.