Lezárult a Libri-Bookline tesztidőszaka, amelyet még tavaly október 1-jén vezetett be. A közép-európai régió egyik legjelentősebb kulturális, könyvpiaci vezető vállalata eredetileg öt hónapon keresztül alkalmazta budapesti központjában a négynapos munkahetet, és a kiértékelést követően döntött úgy, hogy áttér erre a rendszerre. Szeleczky Noémi, a Libri-Bookline HR-igazgatója még a pilotprogram elindulásakor mondta azt, hogy a kutatások, illetve saját tapasztalataik is azt mutatják, az a dolgozó, aki a munkahelyén és otthon is helyt tud állni, sokkal kiegyensúlyozottabb és jobban teljesít pozíciójában. Szerintük a szellemi kikapcsolódás – különösen az olvasás – pedig nemcsak lecsendesíti az elmét, de a feltöltődés lehetőségét is biztosítja.

Concept,Of,Four-day,Work,Week,,Modern,Approach,To,Doing,Business.
A négynapos munkahét röviden: száz százalék fizetés, kilencven százalék munkaidő, száz százalék teljesítmény.
Fotó: Shutterstock

Szeleczky ezúttal a magyarországi Forbesnek beszélt arról, hogy június 1-jétől a központi szervezetükben (vagyis nem az üzleteikben) véglegesítik ezt a munkarendet, amely a 650 alkalmazottból 130-140 irodai dolgozót érint. 

Nem kötelező, de mindenki jól jár

A tesztperiódus alatt egyébként senkit sem köteleztek a részvételre, és a szerződéseket sem módosították, hanem egyoldalú munkáltatói utasítással felmentették őket a pénteki munkavégzés alól, így hétfőtől csütörtökig összesen harmincnégy órát dolgoznak, miközben a fizetésük nem változott. A társaságnál már korábban úgy vélekedtek, hogy a nyolc és fél órásra emelt napi munkaidő továbbra is alkalmazkodik a családi igényekhez.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Libri-Bookline teljes árbevétele 2021-ben 28,78 milliárd forint volt, 3,18 milliárddal több, mint az azt megelőző évben. Az adózott nyeresége tavalyelőtt 2 milliárd, 2020-ban pedig 1,57 milliárd forintot tett ki.

A Telekomnak is bejött, de a bevezetésével még kivár

Ugyancsak fontolgatja a rövidített munkahét bevezetését a Magyar Telekom, amely sorozatban ötödik éve nyerte el a telekommunikációs szektor legvonzóbb munkahelye díjat nemrégiben. A kísérletben részt vevő 150, majd 300 munkatársuk 92 százaléka érezte úgy, hogy a munkája mellett elegendő ideje jut a magánéletre. Az első tesztidőszak végén 90 százalékuk jelezte, szívesen folytatná a négynapos munkavégzést. Erre azonban még várniuk kell.

„Túl nagyok vagyunk ahhoz, hogy egy csapásra meg tudjuk tenni, ezért vannak a pilotprojektek” – nyilatkozta Bierbaum Gyöngyi, a távközlési szolgáltató HR-kontrolling és kompenzációs vezetője, a négynapos munkahét projektmenedzsere. A szakember hozzátette, sem a német anyavállalat, sem pedig más a cégcsoporton belül nem nem tesztelte még ezt a foglalkoztatási formát. Ahogy a Libri-Bookline-nál, úgy a Magyar Telekomnál is állítják: a fizetésekhez nem nyúlnak. 

Egy a jelszó: nem a kiégésre!

A munkaadók egyre inkább rájönnek, hogy érdemes törődni dolgozóik lelkivilágával, ezzel ugyanis csökkenthetik a felmondási rátát, és kevesebben mennek majd betegszabadságra. Nyugaton például egyre inkább bevett gyakorlat az extra pihenőnap – akár fizetett formában is –, hogy a stressztől meggyötört alkalmazott feldolgozhassa a hétköznapok során felgyülemlett feszültséget, sőt több helyen még úgynevezett nyugiszobákat is kialakítottak azoknak, akik szeretnének elmenekülni a nyüzsgő irodák világától.

Azok a cégek, amelyek bármilyen formában kipróbálták a négynapos munkarendet, pozitív tapasztalatokról számoltak be. Egyrészt javult náluk a termelékenység, a munkamorál és a csapatkultúra, másrészt a több személyes idő csökkentette munkavállalóik kiégését, miközben növelte az élettel való elégedettségüket. Az eddig legátfogóbb kísérletre Izlandon került sor, amelyben 2015 és 2019 között 2500 ember vett részt, bár az átállás még nem sikerült teljesen.  

Főnöke miatt mond fel a legtöbb munkavállaló

Az alacsony fizetés is gyakori felmondási ok, de nincs a top 3-ban.