Rosszat sejtenek az alkoholbizniszt illetően a befektetők, miután a szektor számára fájdalmasan szóló húrt pendített meg az amerikai tiszti főorvos, Vivek Murthy. Pénteken útmutatót tett közzé az alkoholfogyasztás és a rák kialakulásának kockázatát illetően, és sokan azt gondolják, ennek az állásfoglalásnak messzeható következményei lehetnek.
Murthy javaslata: az amerikai törvényhozásnak köteleznie kellene a gyártókat, hogy az alkoholt tartalmazó termékekre tegyenek figyelmeztető cédulát a rákveszélyről. Ez mindjárt felidézte azt a több évtizedes harcot, amelyet a dohánytermékek visszaszorításáért folytattak Amerikában és másutt, és ami valóban a dohányzás nagyarányú visszaeséséhez vezetett.
Ha áll az analógia, a csökkenő kereslet nem használ az alkoholgyártó vállalatoknak: a részvényeik azonnal esésnek is indultak az óceán mindkét oldalán, részben megelőlegezve ezt a jövőt. Ami a dohányzást illeti: az Amerikai Tüdőegyesület adatai szerint 1965-ben még az USA felnőtt lakóinak 42,6 százaléka dohányzott, 2022-ben már csak a 11,6 százaléka.
Ez durva csökkenés. Ha Murthy ebbe az irányba tette az első lépést, a befektetők megrökönyödése érthető. Eztán derül ki, lesz-e folytatása az amerikai tiszti főorvos felhívásának, milyen formában és ütemben. Az állásfoglalásnak mindenesetre vannak azonnali vesztesei:
Az alkoholt már az 1980-as években a karcinogének egyes csoportjába sorolta a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség, ami azt jelenti, hogy az ismert rákot okozó anyagok közé tartozik.
Ebben a tekintetben tehát nincsen változás, Murthy szerint azonban egyre súlyosabb bizonyítékok kerültek elő erről a káros hatásról, illetve arról, hogy bizonyos típusú rákok – mint a mell-, a száj- vagy a torokrák – kockázata növekszik, ha valaki egy vagy több alkoholos italt megiszik naponta.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-ben azt az iránymutatást adta, hogy az egészségügyi kockázatokat illetően nincs biztonságos mennyiségben elfogyasztható alkohol. A The Lancet Public Health orvosi közlönyben publikálták, hogy az alkohol hatásának betudható rákos megbetegedések felét mérsékelt alkoholfogyasztás okozta. Ennek a definíciója:
egy héten kevesebb mint másfél liter bor, három és fél liter sör vagy 450 milliliter szesz.
A tiszti főorvos szerint az amerikaiak kevesebb mint fele van tudatában, hogy az alkohol fogyasztása növel a rák kialakulásának veszélyét. Sokkal többen tudják ezt a sugárzásról, a dohányzásról vagy az azbeszt közelségéről.
Sok országban, az Egyesült Államokban is, már ma is kötelező bizonyos egészségügyi óvások címkézése az alkoholos italokra, mint például hogy áldott állapotban lévők számára kockázatos a fogyasztása. Az azonban ritka, hogy a rákra is kötelezően figyelmeztessenek. Dél-Korea és Írország az utóbbi években ezt már meglépte.
Az alkohol károsíthatja a DNS-t, súlyosbíthatja a gyulladást és módosíthatja a hormonok, így az ösztrogén szintjét. Megkönnyíti az utat az emberi szervezetbe más karcinogének, mint a dohányfüst számára is – írta a Financial Times.
A WHO adatlapja az alkoholfogyasztás hatásairól néhány éves elmaradásban van, és nem tér ki külön a rákra. De szerintük
Az Our World in Data számai szerint ugyanakkor a fogyasztás tekintetében Afrika kettészakadt: északi részében, ahol erős az iszlám, kicsi az alkoholfogyasztás. A világon északon és délen koncentrálódik, középen például a hatalmas kínai és indiai piacokon viszonylag mérsékelt, de nagyobb, mint az iszlám világban,
Az alkoholfogyasztás egyébként szinte mindenhol nagyot csökkent a világban 1890 óta, illetve 1960 és 2014 között. (Érdekes kivétel Ausztrália, ahol 1920 és 1980 közt hatalmas emelkedés volt, igaz, azóta ennek egy része eltűnt, de az aussie-k elfoglalták a helyüket az „ivós” nemzetek közt.)
A Világgazdaság gyakran közöl cikket ennek a gazdasági szektornak a trendjeiről is, legutóbb például arról,
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.