Az összes energiaforrásból származó teljes hazai energiafogyasztáson belül 2020-ban 13,9 százalék volt a részaránya. Ezzel Magyarország nemcsak elérte, hanem meg is haladta az uniós irányelvben előírt 13 százalékos részarányt – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglaló jelentéséből, amely a hazai megújulóenergia-felhasználás 2010 és 2020 közötti időszakát vizsgálja. A növekedés forrásai főleg a napenergia-termelés és a bioüzemanyagok voltak.

bio
Fotó: Shutterstock

Magyarországon 2020-ban a megújuló alapon villamos energiát termelő erőművek beépített teljesítménye 3027 megawatt volt, ami az előző évhez képest jócskán, 32,15 százalékkal emelkedett. Ez főként annak köszönhető, hogy 2020-ban is a napelemek (beleértve a háztartási méretű berendezéseket) összesített beépített kapacitása nőtt a legnagyobb mértékben: a 2019. év végi 1400 megawattról 2020 végére több mint a felével, 2131 megawattra.

2020-ban összesen 5548 gigawattóra villamos energiát termeltek hazánkban megújuló energiaforrások felhasználásával, 18,73 százalékkal többet az előző évi 4673 gigawattóránál. Több mint 60 százalékkal bővült a napenergia-alapú termelés. Emellett 21,9 százalékkal nőtt a biológiailag lebomló, kommunálishulladék-alapú, valamint 0,13 százalékkal nőtt a vízenergia- és 0,91 százalékkal a biogázalapú villamosenergia-termelés. Folytatódott a napenergia-alapú áramtermelés térhódítása, 2020-ban már több mint 44 százalékos arányt képviselt a megújuló alapú villamosenergia-termelési mixből.

Kevesebb energiát használtunk

Az összes energiaforrásból származó magyarországi bruttó végső energiafogyasztás 2020-ban 776,06 petajoule-t tett ki, az előző évinél 3,18 százalékkal kevesebbet. A visszaesés oka a koronavírus-járvány miatt a közlekedés területén végbement fogyasztáscsökkenés volt. A megújuló energiaforrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztása viszont számottevően, 6,14 százalékkal bővült 2019-hez képest, 107,49 petajoule-ra. Az összesített megújulóenergia-részarány a fogyasztásban 2020-ban 13,9 százalékra nőtt, amivel Magyarország túlteljesítette az európai uniós irányelv 2020-ra előírt 13 százalékos részarányát.

Jól fogyott a szilárd biomassza

2020-ban a megújulóenergia-felhasználásunk csaknem 90 százalékát három energiaforrás, a szilárd biomassza , a bioüzemanyagok és a adta, ezen belül is fontos volt a háztartások által felhasznált szilárd biomassza szerepe. Kiemelkedően a közlekedési és a villamosenergia-szektorban nőtt a megújulóenergia-felhasználás aránya: a közlekedési szektor 11,57 százalékos részarányt ért el, míg a villamosenergia-szektoré 11,9 százalékra emelkedett 2020-ban. A közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energiamennyiség több mint a harmadával növekedve 13,05 petajoule-t tett ki 2020-ban (2019-ben 9,76 petajoule volt ez az érték). A magasabb kötelező bioüzemanyag-bekeverési arányoknak köszönhetően 2020-ban több mint 80 százalékkal nőtt a bioetanol, és csaknem 25 százalékkal a biodízel felhasználása. A biodízel kategórián belül kiemelendő továbbá a használt sütőolajból származó bioüzemanyagok jelentősége is (6 petajoule 2020-ban).

A fűtés és hűtési szektorban a megújulóenergia-részarány 2020-ban, bár enyhe mértékben, de tovább csökkent, 17,72 százalékra, ebben a fűtés-hűtés területén felhasznált összes energia növekedése is szerepet játszott.