A termék árától és nem az adóktól drága a hazai üzemanyag

Ha a magyar kormány valóban azt szeretné, hogy a lakosság kevesebbet fizessen az üzemanyagért, akkor bátran engedhetne a 27 százalékos áfából, amely az EU-n belül a legmagasabb a benzin és a gázolaj esetén is. Ezzel az általános véleménnyel a költségvetés bevételi oldalán ücsörgőkön és talán néhány közgazdászon kívül senki nem is vitatkozik, mégsem a magas áfa miatt kerül Magyarországon többe tankolni, mint több más európai országban.

Valójában e két alaptermék kiskereskedelmi árának adótartalma kisebb, mint bármely nyugat-európai országban – olvasható ki az Eurostat adataiból. A 95-ös benzinnél a hazai adótartalom 42, a gázolajnál (mint üzemanyagnál, a fűtőolaj ugyanis máshogy adózik) 41 százalék. Ez a két érték alacsonyabb annál is, mint amennyit Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Baltikumban vonnak el, az utóbbi térségben kivétel az észtországi 40 százalékos gázolajadó. Bár Bulgáriában a benzin adótartalma magasabb, a gázolajé alacsonyabb, mint Magyarországon. Románia az egyetlen ország, ahol mindkét termék adója kisebb: 41, illetve 38 százalék. Fontos, hogy az áfa csak az egyik elvonásjellegű üzemanyagár-összetevő, a másik a fix nagyságú jövedéki adó, amelynek az értékét az EU szabályozza, és lehetnek további közvetett közterhek is.

Az magyarázza, hogy Magyarországon a rekordernagyságú áfa ellenére kisebb az üzemanyagok adótartalma, mint sok más európai országban, hogy jövedéki és más közvetett adóból kevesebb sújtja a hazai benzint és dízelt. Bár az Eurostat erre vonatkozó összevetésének szépséghibája, hogy 2021. november 29-i adatokat tartalmaz, az egyes államok közötti arányokat ez esetben is érdemes nézni, míg a konkrét értékeket kevésbé. Mint kiderül, a vizsgált időpontban a közvetett adók nagysága Magyarországon volt a legkisebb, ez a benzin ezer literje esetén 336,82, a gázolajnál 309,93 eurót tett ki. Négyszáz eurósnál alacsonyabb benzin-jövedékiadót csak Bulgáriában és Romániában találunk, a gázolaj esetéón pedig Bulgáriában, Észtországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Spanyolországban. 

Itt a benzinadót vizsgálva a rekorder Hollandia és Finnország (821,14 és 722,41 euró), a gázolajat nézve pedig az Egyesült Királyság és Franciaország (632,57 és 609,1 euró).

Magyarországon pillanatnyilag (a holtankoljak.hu április 21-től érvényesnek valószínűsített adatai szerint) a 95-ös benzin átlagos kiskereskedelmi ára 602, a gázolajé 577 forint volt. Ebből a szakportál által megadott, 376,92 forintos euróárfolyammal számolva 1,597, illetve 1,53 eurós literenkénti ár adódik. E számokat összevetve a szomszédos országok áradataival azt találjuk, hogy a benzin Ukrajnában, Szlovéniában és Romániában olcsóbb, a gázolaj pedig egyedül Ukrajnában. Ez így már nem is olyan rossz. Az pedig, hogy ez a kedvező helyzet a sok országénál alacsonyabb adótartalomnak köszönhető, kiviláglik az uniós statisztikai hivatal egy másik táblázatából.

Ez a táblázat a nettó, tehát az adó nélküli kiskereskedelmi árakat hasonlítja össze. Ezek az euróban megadott számok 2023. április 17-re vonatkoznak, a forintot 371,7-es árfolyamon számoltak át. A 27 uniós állam esetén a 95-ös benzin ezer literének súlyozott átlagára 856,73 euró volt, a dízelé 869,22. (A mértékegység-választást a minél pontosabb adat megadása indokolja.) 

És még egy: a lemeztelenített magyar benzinárnál csak a dániai volt magasabb (967,53 euró), a dízelárnál pedig csak az észt (934,67), a finn (1037,87) és a svéd (1209,14). Bár az előbbiek alapján kézenfekvő, érdemes hangsúlyozni, hogy e két üzemanyag adózatlan ára minden szomszédos uniós országban alacsonyabb, mint Magyarországon. (Az EU-n kívüli Ukrajna és Szerbia adatait az Eurostat ezen táblázata nem tartalmazza.)

Térképeinken az Eurostat legfrissebb heti összehasonlító adatai közül a térség uniós tagországainak nettó és bruttó üzemanyagárait tüntettük fel.