A magyarországi energiaátmenetet lassítaná, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést pedig erősítené, ha a jelenlegi energiaberuházási sarokkövekkel véglegesedne a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) és fő finanszírozási forrása, a REPowerEU & helyreállítási hitelterv tervezése – állítja a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A szervezet valódi társadalmi egyeztetésen alapuló, lakossági energiahatékonysági prioritású tervezést sürget.
Fotó: Czímer Tamás / Mediaworks
Uniós forrásokkal az energiaátmenetért
Június végéig minden tagállam köteles elkészíteni saját felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét, összhangban a fosszilis miatt is az energiaátmenet gyorsítását célzóó uniós klíma- és energiapolitikai közép- és hosszú távú (2030-as és 2050-es) célokkal, valamint a párizsi megállapodással. A szintén a tagállamok energiaátmenetét, (orosz) fosszilis energiaforrásoktól való függésük csökkentését gyorsítani hivatott európai uniós REPowerEU alapján a tagállami REPowerEU-terveket a nyár végéig kell kidolgozni és benyújtani. Mivel a magyar kormány mégis kéri a helyreállítási hitelt, a 3300 milliárd forintos uniós forrásra szóló REPowerEU-helyreállítási-hitel tervet egy csomagként kell benyújtania az Európai Bizottságnak – olvasható az MTVSZ közleményében.
Újraiparosítás helyett zöldgazdasági átállás kell
A szövetség azt is írja, hogy az Európai Bizottság országspecifikus jelentése nyomatékosan sürget olyan kulcselemeket, mint a megújuló energiaforrások mixének szabályozási környezetét, a hálózatok korszerűsítését és az épületek energiahatékonyságának átfogó javítását a teljes gázfogyasztás csökkentéséhez. Sőt, az EU szerint a kormánynak erősítenie kell a tagállamokkal való energetikai együttműködést, és biztosítania a zöldgazdasági átálláshoz szükséges beruházásokat, készségeket, átképzéseket. Ennek inkább az ellenkezője látszik, azaz a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés fenntartása.
A hazai civil szervezetek, többek között az MTVSZ minden tervezési folyamatban megfogalmazott észrevételeket, javaslatokat, így a NEKT és a REPowerEU-helyreállítási terv kapcsán is.
A héten az MTVSZ a Levegő Munkacsoporttal küldött levelet az utóbbival kapcsolatban az illetékes minisztériumoknak: annak elsősorban az energiahatékonyságra és a lakossági energiaigény csökkentésére kellene koncentrálnia, a természeti erőforrásainkat kimerítő, egészségromboló energetikai gigaberuházások helyett.
A szövetség szerint aggodalomra ad okot, hogy Magyarországon gazdaságpolitikai prioritás lett az újraiparosítás ösztönzése, a betelepülő vállalatok jelentős energiaigényét pedig a tervek szerint jórészt fosszilis erőművekkel elégítené ki a kormány. Jelentős részben ezt szolgálná a három új gázerőmű (mintegy 1600 megawattnyi), amelyekre ambiciózus energiaátmeneti forgatókönyv esetén a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmánya szerint nem is lenne szükség. Hasonlóan az erőltetett újraiparosítás miatti fosszilis függés növelését jelenti a ma a fele lignit, fele biomassza-tüzelésű Mátrai Erőmű régi lignites blokkjainak újraindítási terve, amelyről június végéig dönthet a kormány. Ha valóban 2025 után is működtetnék vagy akár 2029-ig tartanák fenn a lignitbányákat és a lignittüzelést az ország legnagyobb fosszilis erőművében, az súlyosan növelné a lakosság egészségügyi és környezeti terheit. Továbbá akadályozná az igazságos energiaátmenet folyamatát – hangsúlyozza a közlemény.
Csökkenteni kellene a fosszilis források felhasználását
„A magyar klíma- és energiapolitikai döntéshozatal szempontjából a NEKT és a REPowerEU tervezésekor közérdekként kellene kezelni, hogy egyszerre szükség van a teljes hazai fosszilis energiafelhasználás fokozatos csökkentésére, illetve az energiaátmenetet gyorsítását segítő uniós és hazai közpénzekre. Annak érdekében, hogy a tervezésen a lakosság érdekei is érvényesülhessenek, mielőbb közzé kell tenni a terveket és el kell indítani el a megfelelő társadalmi egyeztetési folyamatukat”
– idézi a közlemény Botár Alexát, a MTVSZ éghajlatvédelem és energia-programigazgatóját, aki 2023 nyarára széles körű társadalmi konzultációt szeretne, hogy az európai uniós határidő lejárta előtt érdemben javítani, módosítani lehessen a terveken.
