Nem egyszerűen megugrott a Mavir Zrt.-nél folyó átviteli hálózati feladatok mennyisége, hanem lényegesen át is alakul, hiszen igazodni kell a villamosenergia-rendszertől elvárt igényekhez. Az egyik, a társasággal szemben támasztott kívánalom, hogy megfelelő mennyiségű villamos energiát tudjon eljuttatni az országban megtelepedett, nagy áramigényű, munkahelyteremtő iparvállalatoknak, sőt azoknak is, amelyek most kopogtatnak.
Tarol az elektrifikáció
„A most zajló folyamatot leginkább elektrifikációnak érdemes nevezni, mert egyre több árammal működő eszköz, például jármű jelenik meg. Ehhez egyre több jármű-akkumulátorra és más energiatárolóra van szükség” – válaszolt a Világgazdaságnak a társaság átviteli vezérigazgató-helyettese a Mavirnál fókuszban lévő feladatokat firtató kérdésre. Béres József másik példája szerint a hűtés és a fűtés is mind jobban a villamos energián alapul. Épp most épül egy olyan budapesti lakópark, amelybe a gázt be sem vezetik, a lakópark villamosenergia-teljesítményre vonatkozó igénye viszont kétszer 50 megawatt lesz, és minden parkolóhelyen töltőt telepítenek.
Az eddigi legnagyobb rendszerterhelés közel 7400 megawatt volt a hazai hálózaton. A nagyfokú elektrifikáció nyomán akár 1500-2000 megawattnyi új fogyasztói igény jelentkezhet, vagyis egy jókora ugrásra kell felkészíteni az infrastruktúrát.
A napelemek országa leszünk
A fejlesztések másik fő oka a sok időjárásfüggő áramtermelő egység, elsősorban naperőművek hálózatra kapcsolása. A korábbi időszak jellemzően nagy, hagyományos erőműveivel szemben most a kis egységekben elosztott termelés súlya nő az országos termelésen belül. Ilyenből már 5038 megawattnyit kezel a hazai villamosenergia-rendszer, ideértve a háztartási méretű kiserőműveket (HMKE) és a 330 megawattnyi szélerőművet. További 4500 megawattról született már csatlakozási szerződés, és terítéken van újabb 3800 megawattnyi csatlakozási igény, amelyet a folyamatban lévő, úgynevezett közzétételi eljárásban kezelnek az átviteli és elosztói engedélyesek. A jelenlegi ismeretek szerint 2030-ig egyedül naperőműből több mint 12 gigawattnyi lehet az országban.
Az iparági együttműködésben készülő magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervének (HFT) készítése során a Mavir begyűjti a forrás- és fogyasztásoldali igényeket és előrejelzéseket, hiszen azokhoz kell igazítania az összes hálózati engedélyes beruházásait – magyarázta a Béres József. A HFT mindig a frissítése időpontjához képest az ötödik, a tizedik és a tizenötödik évre megvalósítandó feladatokat rögzíti.
A termeléshez kapcsolódó egyik nagy igény, Paks II. hálózatra kapcsolása például a 10. sarokévre, 2028. utánra van ütemezve. A három új gázturbinás erőmű a tervek szerint az 5. sarokévig megépül. Ezekből egy a mátrai erőmű, kettő a Tisza II. erőmű telephelyén létesül.
További exportkapacitásokra lesz szükség
Ha megépül a sok magyarországi időjárásfüggő egység, vagyis a 12 gigawattnyi fotovoltaikus létesítmény, amelyekkel szemben hozzávetőleg 10 gigawattnyi fogyasztás állhat majd,
Az exportnak és az importnak is feltétele, hogy a mindenkori határ másik oldalán legyen villamosenergia-igény, valamint hogy a határ másik oldalán is elkészüljenek a szükséges hálózatfejlesztések. Ehhez nagy határkeresztező kapacitások kellenek. Már vannak is – Magyarország minden szomszédos országgal létesített nagy kapacitású távvezetéket –, de több, jelenleg is meglévő nemzetközi távvezeték kapacitását bővíteni tervezi a Mavir, és néhány új összeköttetés is szerepel a tervekben. Béres József példaként említette, hogy:
• a romániai kapcsolatot a Békéscsaba–Nadab távvezeték bővítése erősítheti 2027-től,
• szintén a romániait a Debrecen-Józsa és Nagyvárad közötti vezeték 2030-tól,
• Szerbia felé a Sándorfalva és Szabadka közötti második távvezeték 2029-től.
A Mavir már megpályázta a Debrecen–Józsa–Nagyvárad beruházás uniós PCI (európai közös érdekű projekt) státuszát, vagyis hogy a projekt minősüljön az európai villamosenergia-egyensúly szempontjából kiemelten fontosnak. A Sándorfalva–Szabadka távvezeték PMI (kölcsönös érdekű projekt) státuszt nyerhet, ami az előzőtől abban tér el, hogy az egyik érintettje nem uniós ország. A PCI- és a PMI-státuszú fejlesztések uniós támogatást kaphatnak. „Arra számítunk, hogy a tervezett határkeresztező beruházások elkészültével az ismert áramszállítási igények stabilan kielégíthetők lesznek” – jelentette ki Béres József.
Optimalizálni kell a hatalmas kiadásokat
A Mavir a következő három évben mintegy 400 milliárd forintot fordít hálózatfejlesztésre, döntő részben az új fogyasztók és termelők hálózatra kapcsolásával és áramuk elszállításával összefüggő beruházásokra.
Annak kivédésére, hogy az európai országok rendszerirányítói ne valósítsanak meg fölösleges beruházásokat, de fehér folt se maradjon az ellátásban, az európai (ENTSO-E) rendszerirányítók megadják, hogy milyen forrás- és fogyasztásoldali igényekre számítanak a következő években.
Az ennek alapján készülő tízéves európai fejlesztési terv (Ten Year Network Development Plan, TYNDP) megvalósítása az egyes országok számára összességében nem, de egyes elemeiben kötelező a rendszerirányítók együttműködése, végső soron az energiapiaci igények kiszolgálása érdekében. A terv fő értéke az, hogy a rendszerirányítók láthatják benne a szomszédos országok elképzeléseit, azokat megismerve pedig modellezhetik a hálózatokat, áramlásokat.
A Mavirnak elsősorban a nagyobb mennyiségű áram kivitelére kell készülnie. (Az persze, hogy lesz-e tényleges szállítási igény, már a kereskedők dolga.) A TYNDP a magyarországi hálózatfejlesztési terv alapja a külföldi hálózatmodellezés tekintetében.
Jövő évi munkát tervez Paks II. kapcsán a Mavir
Az európai szinkronterületen kötelezően alkalmazott n-1 szabály szerint minden rendszerirányítónak úgy kell terveznie a hálózatát, hogy egy hálózati elem hiányában az erőművi termelések kiszállíthatók, a fogyasztások pedig elláthatók legyenek. A HFT-nek része is az ilyen kiesések következményeinek a modellezése. Ezen érzékenységi vizsgálatok az atomerőművek esetében nem is az n-1, hanem az n-2 esetet vizsgálják, vagyis a blokk teljesítményét két hálózati elem hiányában is ki kell tudni szállítani. A modellezés minden évben elkészül, a helyzet kezelésének módja pedig szintén szerepel a HFT-ben.
A szélerőmű nem speciális feladat
Ha újra lehetővé válik a telepítésük, a szélerőművek hálózatra csatlakoztatása pontosan úgy folyik majd, mint minden más áramforrásé a 2022 májusától megújult csatlakozási folyamatban. A Mavir és az elosztói engedélyesek közösen végeznek a termelői csatlakozási szándékok ismeretében számításokat, és határozzák meg, hogy az adott erőművi projekt mikor milyen kondíciókkal tud az elosztó- vagy az átviteli hálózathoz csatlakozni, ehhez milyen beruházásokra, fejlesztésekre van szükség.
A Mavir és az elosztók együttműködése révén rendszerszinten érvényesülhet a legkisebb költség elve a beruházásoknál.
A hálózati engedélyesek mellett a folyamatban végig részt vett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Korábban egyedileg történtek az ilyen engedélyezések, de a jelenlegi megoldás az igények nagy száma és az egymásra hatásuk miatt hatékonyabb. A második közzétételi szakasz szeptemberben indul. A beruházók akkor még megváltoztathatják a terveiket, akár a teljesítmény nagysága – esetleges növelése –, akár az alkalmazandó technológia terén is, illetve teljesen új igények is benyújthatók.
Előre szól a szenzor, ha egy eszközt cserélni kell
A Mavir üzemeltetői az elmúlt 70 év során mindig új, innovatív megoldásokra váltottak, nagy műszaki ugrásokat vezényeltek le. Megjelentek például a folyamatirányító számítógépek, majd az elektronikus, illetve a digitális védelem. Mindig keresik az új lehetőségeket, amelyekkel gyorsabban, hatékonyabban, kevesebb szolgáltatáskieséssel lehet dolgozni – emelte ki Béres József. Ez most éppen nagyon időszerű, mert a növekvő fejlesztési igényeket erőforrásoldalon is kezelnie kell a Mavirnak.
Az is fontos emellett, hogy digitalizációval milyen „vas” váltható ki. A társaságnál folyamatban van egy olyan pilotprojekt kidolgozása például, amelynek keretében egy digitális alállomás létesül. Ez esetben üvegszálas kábelek váltják fel a rézvezetékeket, és sokkal több, mélyebb információhoz juthatnak az üzemeltetők. Így sokkal pontosabb, árnyaltabb képet kapnak egy-egy berendezés, eszköz állapotáról, üzeméről. Ez mind megkönnyíti azokat az előrejelzéseket, amelyek segítenek kiszúrni, ha valahol valamilyen meghibásodásra, üzemzavarra lehet számítani, így ezek az ellátásbiztonság fenntartása érdekében megelőzhetők. Egy nemrég lezárt innovációs pilotprogram keretében a távvezetékek sodronyaira telepített érzékelők a vezeték hőmérsékletéről küldenek adatokat, ami a távvezeték terhelhetősége, vagyis minél hatékonyabb üzemeltetése szempontjából meghatározó információ a rendszerirányítók számára.
Jelenleg a hálózatfejlesztés élvez elsőbbséget a Mavirnál. Az elosztótársaságokkal, az MEKH-val és az Energiaügyi Minisztériummal együttműködve úgy kell átállítani a rendszer fejlesztését és üzemeltetését a korábbi öt nagyerőmű helyett több ezer kis és közepes méretű erőmű kezelésére, hogy közben ne legyen kiesés
– foglalta össze a teendőket a vezérigazgató-helyettes.
Elmondása szerint ez a váltás olyan kihívás, mintha az autópályán 130 kilométerrel robogó autón cserélnének kereket. Ráadásul az új erőműveknek a rendszerbe történő bevonása nem a fizikai csatlakozással zárul. Meg kell oldani a szabályozhatóságukat is, ahhoz viszont távközlési kapcsolatot kell velük létesíteni, mérni az áramtermelésüket, és akkreditálni is a termelőket, hogy alkalmasak legyenek a szabályozásban való, számukra kötelező részvételre.
