Nőtt azoknak az európaiaknak az aránya, akik szerint az EU-ban tapasztalható részben az Európai Bizottság energiapolitikájának a következménye. 2022-ben a választ megjelölő felnőtt lakosság 75 százaléka tartotta felelősnek Brüsszelt, decemberre ez az arány 79 százalékra emelkedett – olvasható a Századvég Európa Projekt-kutatásából.
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően Brüsszel energiapolitikájának fókuszába az orosz energiahordozók szankcionálását állította, amivel – korábbi törekvései megtartása mellett – tovább szűkítette Európa energiapiaci mozgásterét. A Századvég a háborút megelőző, 2022. január 3. és február 14. között zajló Európa Projekt-kutatásához hasonlóan, a 2022. október 13. és december 7. közötti adatfelvétel során is felmérte, hogy az európai felnőtt lakosság mekkora része tartja felelősnek Brüsszel törekvéseit az európai energiaválságért.
Már a háborút megelőző kutatás eredményei is megmutatták, hogy az Európai Bizottság érvelése – amely szerint korábbi energiapolitikai törekvéseiket fokozni szükséges – nem egyezik az európai polgárok véleményével. A 2022-es téli adatfelvétel eredménye alapján
a választ megjelölők háromnegyede felelősnek tartotta a bizottsági szakpolitikát az energiaválságért.
A 2022 őszén készített kutatásban már a válaszadók csaknem négyötöde (79 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a kialakult helyzetért részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikája felelős.
A kérdés legkevésbé a görögöket, a horvátokat és a németeket osztja meg,
ezekben az országokban a válaszadók 86, 86 és 85 százaléka gondolja felelősnek a brüsszeli törekvéseket az energiaválságért (a vizsgált időszakban az arány mindhárom országban nőtt). Németország esete különösen érdekes, mert az Európai Bizottság korábbi – háború előtti – energiapolitikájának fundamentumai nagyrészt egybevágtak a német intézkedésekkel.
Brüsszel felelőssége leginkább a dán (60-40 százalék), a magyar (65-35 százalék) és a holland (67-33 százalék) válaszadókat osztja meg (az egyetértők aránya Dániában és Magyarországon a vizsgált időszakban enyhén nőtt, Hollandiában viszont csökkent).
A korábbi elemzések alapján Dánia és Hollandia esetében az eredmények a szankciók magasabb társadalmi támogatottságával magyarázhatók. Magyarországon az alacsonyabb relatív arányt vélhetően az okozza, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a lakosság – más európai országok polgárainál – kevésbé szembesül a szankciók negatív hatásaival.
