Portugáliában a helyiek dühösek az országban távmunkában élő és dolgozó külföldi szakemberekre, szerintük a digitális nomádok, valamint a turisták tehetnek arról, hogy a dél-európai országban magasak a lakás- és albérletárak. Portugália már régóta az egyik legjobb hely a digitális nomádoknak, mivel a mediterrán országban alacsonyak a megélhetési költségek és híres szép tájairól.
A fiatal, külföldi szakembereket azért vonzza Lisszabon, mert stílusos, olcsó a lakhatás és sok a kikapcsolódási lehetőség a városban Guya Accornero, a lisszaboni egyetem szociológusa szerint, amihez hozzátette: a helyieknek elegük van a jelenségből. A Nomad List szerint a fővárosban 16 ezer digitális nomád él, vidéken pedig több ezren lehetnek.
A helyieknél lényegesen magasabb fizetést kapnak: a speciális vízum megszerzéséhez legalább havi 2800 eurót kell keresniük, miközben a portugál munkavállalók alig több mint fele ezer eurónál kevesebbet kap
– írja az Euronews.
Sokak szerint a jelenlétük romboló hatással van az országra, ugyanis ők hajtják fel az albérletárakat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a portugál ingatlanárak 2015 óta megduplázódtak, a fővárosban a bérleti díjak tavaly 37 százalékkal ugrottak meg. Több szakértő szerint az ország lakhatási válsággal néz szembe, mivel az árak messze meghaladják a jövedelmeket. A helyzetet bonyolítja, hogy Portugália Európa egyik legszegényebb országa, és nagymértékben függ a turizmustól.
Az ágazatból származó bevételek nélkülözhetetlenek, de helyi csoportok szerint ők ebből nem sok hasznot látnak, mert sok portugálnak nincs hol laknia. A helyzettel a döntéshozók is foglalkoznak: a kormány februárban 900 millió eurós intézkedéscsomagot jelentett be a lakhatási válság kezelésére, például betiltották, hogy újabb ingatlanokat használjanak az Airbnb-n vagy más szervezeten keresztül rövid távú bérbeadásra. A bérbeadók adókedvezményeket kapnak, ha az idegenforgalmi ingatlanokat helyieknek bérelhető házakká alakítják át.
A kabinet szerint megszűnik a portugál aranyvízumprogram is, amely uniós útlevelet kínál nem EU-s állampolgároknak többek között ingatlanbefektetésekért cserébe, és amelyet bírálatok értek a lakásárak és a bérleti díjak emelkedése miatt.
A program 2012-es elindítása óta 6,8 milliárd eurónyi befektetést vonzott, a pénz nagy része ingatlanokba áramlott.
Az is tervben van, hogy az állam az üresen álló házakat öt évre közvetlenül a bérbeadóktól bérelné ki, majd a bérleti piacra bocsátaná őket.
A távmunka téli fellegvárává vált AndalúziaBár a magas energiaárak és a koronavírus-járvány elől menekültek az észak-európai fiatalok Málagába, a térségben bevezetett innovációknak köszönhetően már nem is akarnak hazaköltözni. A közjegyzők statisztikai információs rendszere szerint a Málagát is magában foglaló Andalúzia régióban 2022 első fél évében 62 százalékkal nőttek a külföldiek ingatlanvásárlásai az egy évvel korábbihoz képest. |
