A légkör hőmérsékletének emelkedése miatt a heves, intenzív csapadékhullás gyakorisága világszerte növekszik. A szárazföldi árvizek esetében az elsődleges ok a felhőszakadás, azaz amikor túl sok víz érkezik túl gyorsan az égből, általában eső formájában. A folyók áradása viszont attól is függ, hogy a vízgyűjtő területen a talaj mennyire szikkadt. A kiszáradt föld nem képes gyorsan felszívni a csapadékot, és a folyókba kerülve megnöveli azok vízhozamát.
Fotó: Angelos Tzortzinis/AFP
Magyarországon is tapasztalhatjuk, hogy az eső egyre inkább hirtelen felhőszakadásból érkezik hosszú, száraz időszak után. Habár az áradásokat nem köthetjük feltétlenül a lezúduló esőhöz, az özönvíz egyre nagyobb arányban a csapadék miatt keletkezik.
Miért pusztítóbbak az esőzések, mint régebben?
Az éghajlatváltozás jelei a szélsőséges hőség és csapadék növekedése. A klímaváltozással melegszik a levegő, ami ezáltal több nedvességet tart magában. Tehát esőzéskor több víz zúdulhat alá. Az amerikai Center for Climate and Energy Solutions pontosan kiszámolta az értéket:
A légtömeg 1 Celsius-fokos melegedésével 7 százalékkal több nedvességet tart meg.
Richard Seager, a University of Columbia professzora magyarázata szerint a melegebb légkörben szélsőségesebb aszályok és csapadékok is előfordulhatnak. Az éghajlatváltozás miatt a Föld légtömege egyenlőtlenül melegszik, tehát az egyik részen több nedvességet képes megkötni, mint máshol, és azt onnan elszállítani. Ezért történhet, hogy az óceánok és tengerek párája végül a szárazföld felett csapódik le heves viharokban. Mivel a levegő nedvességet mozgat egyik helyről a másikra, a meleg légtömeg ki is száríthat területeket. A szikkadt talaj pedig fokozza a csapadék felszíni elvezetését ahelyett, hogy a folyadékot magába szívná. A klímakutató szerint
ma a gyakori áradásokat még nem tekintjük normálisnak, de tíz-húsz év múlva vélhetően már azok lesznek.
A meteorológia szerencsére már annyira fejlett, hogy egy-egy súlyosabb árvizet napokkal korábban előre jelez. Daniel Swain egyetemi tanár szerint a probléma inkább az emberek tájékoztatásának hiányával, valamint a szabályozással van. Sok város engedélyezi például az építkezést az árterekbe, ami felelőtlenség. Ugyanígy nem kérik ki szakértők véleményét a nagyobb építkezéseknél, amelyek pedig megváltoztatják a település szél- és csapadékcsatornáit.
A nagyobb katasztrófákat az infrastruktúra nem képes kezelni, mert azt olyan éghajlatra tervezték, amely már nem létezik.
Meg kell változtatnunk az infrastruktúra tervezésének és építésének módját, hogy képes legyen kezelni a szélsőséges esőzéseket – jelentette ki Mohammed Ombadi, a University of Michigan tanára a Voxnak.
A problémát azonban érdemesebb a forrásánál megfogni, azaz elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használatát kell csökkenteni.
Idén nyáron szerte a világban pusztítottak áradások: az Egyesült Államokban, Dél-Koreában, Törökországban és a szomszédos Szlovéniában is. Szeptemberben Hongkongban és Sencsenben csónakokkal közlekedtek az utcákon, a görögországi özönvízből helikopterekkel mentettek életeket, New Yorkban szükségállapotot hirdettek az áradás miatt. Úgy tűnik, hogy ez lesz az új normalitás, ha nem teszünk ellene gyorsan és hatékonyan.
Világszerte a heves esőzések és a süllyedő városok okoznak veszélytA kutatók szerint a heves esőzések miatt szinte minden földrészen áradások sodorhatnak el falvakat és a nagyobb városokat. A leggyorsabban süllyedő városok Dél- és Délkelet-Ázsiában találhatók, de Európa sincs biztonságban. |
