A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint a kisebb vállalatok esetében a teljes automatizáció 2050-re valósulhat meg. Hogyan látja ezt a folyamatot a multinacionális környezetben, konkrétan a könyvelési szakmát nézve?
Alacsony komplexitású tevékenység esetén – például csak belföldi beszerzés és értékesítés, pénzügyi műveletek nélkül – elképzelhetőnek, sőt valószínűnek tartom a teljes automatizációt az adóhatósággal. Fontos viszont, hogy minél komplexebb a működési környezet, annál nehezebb és költségesebb a teljes automatizáció, és csekély esélyt látok rá, hogy a hatóságok a nagyobb vállalatok bonyolult ügyleteihez is igazodó megoldásokkal tudnak – vagy egyáltalán szeretnének – előrukkolni.
Milyen tényezők befolyásolhatják leginkább a könyvelés teljes digitalizációjának időzítését?
Magyarországon 2021-ben a KSH adatai szerint 892 ezer vállalkozásból 884 ezer a kkv-szektorba tartozott. Az olyan vállalkozások esetében, amelyekben a könyvelést kizárólag a törvényi megfelelőség biztosítása miatt végzik, és nem igényelnek abból ügyvitelhez is felhasznált információt, vagy a könyveléstől teljesen függetlenül képesek kiszolgálni a döntéshozatali folyamatokat, reálisnak látom a dátumot. A technológia tulajdonképpen adott volt ennek megvalósítására már évekkel korábban is – jól látszik az államigazgatási szervek törekvése is efelé. Felmerülhetnek még praktikus problémák persze, különösen, ha
is szempont, de a kisebb cégeknél ez nem jellemző.
Milyen fejlesztéseket hajtanak végre jelenleg a könyvelési folyamatok digitalizációja érdekében?
A nagy ismétlésszámmal és alacsony hozzáadott értékkel végzett tevékenységek minél teljeskörűbb, de mégis jelentős rugalmasságot lehetővé tevő digitalizációs megoldására fókuszálunk. Például azt találtuk, hogy az időnk majdnem 40 százalékát adatrögzítéssel és -feldolgozással töltjük – vagyis szöveget másolgatunk egyik forrásból a másikba, mondjuk egy számláról egy rendszerbe.
Egy-egy konkrét ügyfél tekintetében nem különösebben nehéz megoldani az automata számlafeldolgozást, de az már komoly kihívást jelentett, hogy olyan rendszert fejlesszünk, amely több száz ügyfél egyedi igényeire is választ ad.
Egy ilyen rendszert már tavaly bevezettünk, és számos ügyféllel közösen használjuk, miközben folyamatosan fejlesztjük is tovább.
Mennyire tapasztalható az ügyfelek részéről nyitottság vagy ellenállás a könyvelési folyamatok automatizálásával kapcsolatban?
Az én nézőpontom ebben valószínűleg részrehajló, hiszen én azokkal az ügyféligényekkel találkozom már, amelyek igénylik a digitalizációs részleg közreműködését. Ugyanakkor bátran állítom, hogy egyre több ilyen igénnyel találkozunk – a költséghatékonyság mellett az ügyfelek egyre gyakrabban keresik a humánerőforrástól függetlenül, vagy legfeljebb a felügyeletével működő megoldásokat, legyen az automatikus adatcsere, azonnali adatfeldolgozás vagy élő adatszolgáltatás.
Hogyan befolyásolja a digitalizáció a könyvelők szerepét önöknél?
Az szeretnénk a legjobban, ha a könyvelők valóban könyvelési szaktudást igénylő feladatokat végeznének, minél nagyobb arányban – vagyis nem kiváltásról, sokkal inkább átalakulásról van szó. Apróbb megoldásokkal sok száz munkaórát spóroltunk már meg magunknak és ügyfeleinknek is, a robusztus fejlesztéseinktől pedig már egy-két éves időtávon is azt várjuk, hogy jelentősen csökkentsék az adatfeldolgozással töltött időt, és javuljon például az ügyfélkapcsolatok ápolásával vagy elemzések készítésével töltött munka aránya. Egyelőre nagyon pozitívak a tapasztalataink.
Még keresik az Excel-gombot, nem mindenható a mesterséges intelligenciaJobbról-balról hódít a mesterséges intelligencia, ám egyelőre vannak valós versenytársai. Az adózással, könyveléssel foglalkozó szakembereknél például még értékesebbnek tűnik a kiemelkedő Excel-tudás – véli Sólyom Attila, a Process Solutions digitális transzformációs igazgatója. Szerinte a jövőben eltolódhat a hangsúly, a lényeg viszont az egyensúly megtalálása. |
Mennyiben változhat a könyvelők szerepe a jövőben, ha a folyamatok jelentős része automatizálódik? Milyen új készségekre és kompetenciákra lehet szükségük?
Több lesz a könyvelési feladat! Ezt nem úgy kell érteni, hogy több órát fogunk dolgozni, hanem hogy ugyanabban az időben sokkal több valóban könyvelőt igénylő tevékenységet fognak végezni. Szeretnénk minél proaktívabban segíteni az ügyfeleink ügymenetét is, miközben a törvényi megfelelés biztosítása továbbra is százszázalékos. Erre akkor lesz lehetőségünk, ha kapacitást szabadítunk fel a szaktudást nem igénylő tevékenységekből, és átcsoportosítjuk a magasabb hozzáadott értékű munkákra.
De hogy a kérdésre is válaszoljak, a stabil számviteli tudást nem váltja ki az automatizáció, arra továbbra is szükség lesz. Emellett viszont érdemes elgondolkozni néhány lehetséges specializáción – például vezetői készségek, ha a csapatvezetés és munkaszervezés érdekli jobban a kollégát, kommunikációs készségek, ha az ügyfelekkel való közvetlenebb, integráltabb működés, és nem mellesleg akár rendszerszervezéssel és fejlesztésekkel kapcsolatos ismeretek, ha a folyamatok minél hatékonyabbá tételén szeretne dolgozni az IT-szakemberekkel közösen.
Egyesek úgy vélik, hogy a digitális transzformáció veszélyt jelenthet a könyvelők munkahelyeire, mások szerint inkább új lehetőségeket teremt. Hogyan látja ezt a dilemmát?
Ez nagyban függ attól, hogy milyen szervezetben dolgozó könyvelőkről beszélünk. A kisebb irodák, egyéni vállalkozók joggal érezhetik némi veszélyben a jelenlegi munkájukat, ha az államigazgatás folytatja az automatizációt, amiről az interjú elején is beszéltünk. Azért nem kell temetni a szektort, véleményem szerint számtalan olyan tevékenység fog felszínre kerülni a „teljes automatizáció” során, amelyet a könyvelők úgymond láthatatlanul végeztek ügyfeleiknek. Nagy kihívás lesz számukra viszont ezek megfelelő monetarizálása, és hogy hogyan tudnak majd úgy megújulni és olyan szolgáltatásokkal bővíteni a tevékenységüket, hogy azzal továbbra is értéket ajánljanak az ügyfeleiknek a törvényi megfelelőségen túl.
A robusztusabb könyvelőirodák, mint mi magunk, esetében is azt gondolom, inkább a korábban említett kiegészítő kompetenciák megszerzése lehet a fókusz, de mi egyértelműen lehetőséget látunk abban a munkatársaink számára, hogy komplexebb, érdekesebb munkát végezhetnek majd, amelyekre az ügyfélkörünk nagy valószínűséggel igényt is fog tartani. Nem gondolom, hogy a digitalizáció miatt nálunk bárkinek veszélyben lenne a munkahelye.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.