Orbán Viktor köré szervezik a programjaikat Európa legerősebb vezetői: az Európai Tanács (ET) elnöke, Charles Michel miatta siet vissza Kínából, Emmanuel Macron francia elnök pedig egyenesen magához invitálta a magyar miniszterelnököt, hátha meg tudja győzni, hogy álljon be a sorba az december közepi csúcsára, és ne gátolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. Nem lesz könnyű, miután Orbán Viktor levélben tudatta az ET elnökével, hogy a témának a csúcs napirendjére sem kellene felkerülnie.
A belga Charles Michel eredetileg Pekingben töltené a napjait, hogy részt vegyen Kína és az Európai Unió (EU) csúcsán, 2019 óta az első olyan találkozón, amelyen személyesen vannak jelen a vezetők. Csakhogy közben levelet kapott Orbán Viktortól, amelyben a magyar miniszterelnök két témában is kifejtette a többséggel ellentétes álláspontját, úgyhogy az ET elnöke hamarabb visszaindul, hogy otthon folytassa a tereprendezést a december 14–15-i EU-csúcs előtt.
Mi is áll a levélben?
A Politico által megszerzett levélben Orbán Viktor úgy fogalmazott
Az Európai Bizottság legutóbbi, Ukrajna csatlakozási folyamatáról tett javaslata a végét jelenti annak, hogy az Európai Unió bővítése objektív és érdemeken alapul.
Hozzátette: a tanácsnak most úgy kellene támogatnia a felvetést, hogy nem volt módja rendesen megvitatni, enélkül pedig elérhetetlen az egyetértés.
Emlékeztetett a novemberben kelt levelére, amelyben teljesen új és általános megközelítést javasolt Ukrajnával kapcsolatban – a minap pedig az X-en (az egykori Twitteren) pedig megerősítette, hogy Ukrajna csatlakozási folyamatának erőltetése jelenleg megalapozatlan.
Az ukrán kérdés tehát megosztó, de a miniszterelnök a friss levelében kitért a hosszú távú költségvetésre is, amelynek módosítási javaslatai szerinte túlságosan is a bizottság „alaptalan, kiegyensúlyozatlan és irreális” javaslatára fókuszálnak.
Új és jövőbiztos megközelítésre van szükség, amely a tagállamok politikai és pénzügyi realitásán alapszik
– közölte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy mindehhez a helyzet áttekintése szükséges, azaz további erőfeszítésekre és főleg időre van szükség.
Mindezek nyomán a magyar miniszterelnök felszólította az Európai Tanácsot, hogy a december 14–15-re meghirdetett csúcstalálkozóján ne akarjon dönteni e kérdésekben, mivel „a konszenzus hiánya garantálná a kudarcot”.
A kínaiak mindent lehallgatnak
E fejlemények nyomán EU-s források szerint az ET elnöke, Charles Michel a tervezettnél hamarabb, egyetlen tárgyalási nap után hazatér Kínából, hogy „idehaza” európai vezetőket puhítson tovább a kényes témákat illetően.
A Politico megjegyezte, erre azért van szükség, mert kémfilmekbe illő nehézséget jelent, hogy Pekingben nem tudna olyan telefonvonalat szerezni, amelyen nyugodtan tárgyalhatna európai vezetőkkel – anélkül, hogy a kínaiak ne hallgatnák le a beszélgetést.
Aktivizálta magát Emmanuel Macron francia elnök is, aki a hét második felére Párizsba invitálta a magyar miniszterelnököt, hátha neki sikerül meggyőznie és egy együttműködésre bírnia – ami Michelnek láthatóan nem sikerült, hiába járt a múlt héten Budapesten, és tárgyal Orbán Viktorral is a Karmelita kolostorban.
Összekapcsolódik-e Ukrajna csatlakozása és a visszatartott forrásaink?
A történethez tartozik még, hogy a legutóbbi csatlakozási körökben a tagjelöltek taggá válásáig nagyjából évtizedes folyamat vezetett, ez alapján tehát Ukrajna sem számíthat arra, hogy hipp-hopp az EU tagja lehetne. A bizottság – amely sok egyéb témát simán áttolt a jövő évre – ezért lenne hajlandó máris elindítani a csatlakozási tárgyalásokat, mert a vitás ügyek tisztázása úgyis a következő évek feladata lenne.
Mindebből levezetve tanakodnak a diplomaták, hogy Orbán Viktor álláspontja és új levele mennyire gyakorlatias vagy szimbolikus.
Hiszen továbbra sem szabadították fel a visszatartott EU-s forrásainkat, de ezek nincsenek egyenes ági összefüggésben az Ukrajnával kapcsolatos magyar állásponttal, legalábbis a hazai kormányzati megnyilatkozások szerint, mert a Financial Times azért máshogy vélekedett.
Mindenesetre a miniszterelnök tegnap a Magyar Külügyi Intézet ötvenedik születésnapjának alkalmából rendezett konferencián is leszögezte: „Mi, magyarok nem vagyunk nagyhatalom, mégis igényt tartunk az önálló külpolitikára, és elvárjuk, hogy mások, nálunk nagyobbak is, ezt az igényünket fogadják el.”