Láthatatlanul teszik a dolgukat, miközben a magyarországi munkavállalók 9-11 százalékát foglalkoztatják és a 7 százalékához járulnak hozzá a létesítménygazdálkodási, épületüzemeltetési ágazatban tevékenykedő cégek. A háttérben folyamatosan, a Covid alatt is zökkenőmentesen szolgáltató szektor kihívásairól a VG Podcastnak beszélt Schmidt József, a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO) elnöke, a Future FM Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Mindannyiunknak természetes, hogy egy épületben, legyen az egy pláza, irodaház, kórház vagy repülőtér, van fűtés, áram, takarítás, működnek a liftek, a mozgólépcsők, üzemelnek a mosdók – jellemezte a tevékenység összetettségét Schmidt József, hozzátéve, hogy a szolgáltatások köre többnyire ennél is bővebb, mert adott esetben az iratszállítást, a gépjárműflotta kezelését, az őrzést-védelmet is magában foglalja. Nem véletlenül az egyik legjelentősebb ágazat a foglalkoztatotti létszám szempontjából.
Bár minden tizedik hazai foglalkoztatott az épületüzemeltetésben kap szerepet, a munkaerőhiány is jelentős,
a LEO 45 tagvállalata folyamatosan ezer betöltetlen álláshelyet tart nyilván. Zömében takarítót, karbantartót, gépészt, villanyszerelőt keresnek az épületüzemeltetők.
Az építőipari beruházások stopja a létesítménygazdálkodóknak visszaáramló szakembergárdát jelent, akik egy-két éve elhagyták a szektort, technikusok, karbantartók és a különböző betanított munkások most újból és tartósan a biztos megélhetést jelentő cégeknél jelentkeznek sokan. Erős konkurenciája a szegmensnek a feldolgozóipar, ahol szintén sok betanított munkásra van szükség.
A fizetésekről is megkérdeztük a szövetség elnökét, aki nem titkolta, hogy HR-kutatásuk szerint országrésztől, munkarendtől és a létesítmény jellegétől függően
a takarítók nettó 190–250 ezer, az őrzés-védelemben dolgozók nettó 300–350 ezer, a karbantartó technikusok pedig 350–500 ezer forintot visznek haza havonta.
A külföldi munkaerő, azaz a vendégmunkások alkalmazásának lehetőségét is kutatják a cégek, de közben minden vállalat próbálja megtartani a munkavállalókat helyben maradási bónusszal, éves szintű juttatásokkal.
A gépesítés is fontos, könnyíti a fizikai terhelést, a nagy felületek takarításánál már jó ideje alkalmazzák. A gépek azonban – akárcsak a kézi takarítás – megfelelő szaktudást igényelnek, nem működnek egyedül, és a karbantartásuk is folyamatos feladat.
A robotizálás a hatékonyság növelése és a munkaerő-kereslet mérséklése miatt is fontos az ágazatban, amely ezzel nem is elsőként lép erre a területre, hiszen az autóiparban egyre több ember munkáját váltják ki a robotok. A szakember-utánképzésre ettől függetlenül és ezzel összefüggésben is nagy szükség van, még több fiatalt szeretnének megnyerni az ágazat cégei
– mondta Schmidt József.
Rövid távú feladat az üzemeltetési szerződések újratárgyalása, ami a megemelkedett energia- és bérköltségek függvényében nem egyszerű. Bár gépészeti ökölszabály, hogy egyfokos hőmérséklet-csökkentés 5 százalék energiamegtakarítással jár, az mára kiderült, hogy a 18 fokos hőmérséklet nem működik az irodaházakban, az ülőmunkát végzőknek emiatt jellemzően minimum 20 fokos belső hőmérsékletet kérnek a bérlők.
A megdrágult energia miatt alternatív energiaforrások bevonása és az energiaszükséglet csökkentése párhuzamos törekvés. A szolgáltatási szerződésekben egyes tevékenységek gyakoriságának csökkentése a jellemző, de az nem, hogy egy plázában a mozgólépcsők, a liftek leállításával akarjanak a cégek költséget megtakarítani. Az észszerű és szükséges takarékoskodás nem csökkentheti az épület használóinak komfortérzetét – derült ki a LEO elnökének elmondásából.
Keresse a VG Podcastet a kedvenc alkalmazásán!
Spotify: VG Podcast
Anchor: VG Podcast
Google Podcasts: VG Podcast
Radio Public: VG Podcast
Breaker: VG Podcast
