BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Schmidt József, a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségének elnöke
VG-podcast

Egyre több robot dolgozik majd az irodaházakban, kórházakban is – VG podcast

Kiderült, hogy 18 fokos irodákban nem lehet napi nyolc órában ülőmunkát végezni, ezért 20 fok alá már nem csavarják a termosztátokat a munkaadók. Az épületüzemeltetők legnagyobb kihívása eközben továbbra is a munkaerőhiány, a robotizálás ezt követően nyer teret igazán. Az építőipari beruházások fékezése nyomán megindult a karbantartók és technikusok visszaáramlása az ágazatba.

Láthatatlanul teszik a dolgukat, miközben a magyarországi munkavállalók 9-11 százalékát foglalkoztatják és a GDP 7 százalékához járulnak hozzá a létesítménygazdálkodási, épületüzemeltetési ágazatban tevékenykedő cégek. A háttérben folyamatosan, a Covid alatt is zökkenőmentesen szolgáltató szektor kihívásairól a VG Podcastnak beszélt Schmidt József, a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO) elnöke, a Future FM Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Schmidt József, a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségének elnöke
VG-podcast
 


Mindannyiunknak természetes, hogy egy épületben, legyen az egy pláza, irodaház, kórház vagy repülőtér, van fűtés, áram, takarítás, működnek a liftek, a mozgólépcsők, üzemelnek a mosdók – jellemezte a tevékenység összetettségét Schmidt József, hozzátéve, hogy a szolgáltatások köre többnyire ennél is bővebb, mert adott esetben az iratszállítást, a gépjárműflotta kezelését, az őrzést-védelmet is magában foglalja. Nem véletlenül az egyik legjelentősebb ágazat a foglalkoztatotti létszám szempontjából.

Bár minden tizedik hazai foglalkoztatott az épületüzemeltetésben kap szerepet, a munkaerőhiány is jelentős,

 a LEO 45 tagvállalata folyamatosan ezer betöltetlen álláshelyet tart nyilván. Zömében takarítót, karbantartót, gépészt, villanyszerelőt keresnek az épületüzemeltetők.

Az építőipari beruházások stopja a létesítménygazdálkodóknak visszaáramló szakembergárdát jelent, akik egy-két éve elhagyták a szektort, technikusok, karbantartók és a különböző betanított munkások most újból és tartósan a biztos megélhetést jelentő cégeknél jelentkeznek sokan. Erős konkurenciája a szegmensnek a feldolgozóipar, ahol szintén sok betanított munkásra van szükség.

A fizetésekről is megkérdeztük a szövetség elnökét, aki nem titkolta, hogy HR-kutatásuk szerint országrésztől, munkarendtől és a létesítmény jellegétől függően

a takarítók nettó 190–250 ezer, az őrzés-védelemben dolgozók nettó 300–350 ezer, a karbantartó technikusok pedig 350–500 ezer forintot visznek haza havonta.

 

Fotó: Balázs Attila / MTI

A külföldi munkaerő, azaz a vendégmunkások alkalmazásának lehetőségét is kutatják a cégek, de közben minden vállalat próbálja megtartani a munkavállalókat helyben maradási bónusszal, éves szintű juttatásokkal.

A gépesítés is fontos, könnyíti a fizikai terhelést, a nagy felületek takarításánál már jó ideje alkalmazzák. A gépek azonban – akárcsak a kézi takarítás – megfelelő szaktudást igényelnek, nem működnek egyedül, és a karbantartásuk is folyamatos feladat.

A robotizálás a hatékonyság növelése és a munkaerő-kereslet mérséklése miatt is fontos az ágazatban, amely ezzel nem is elsőként lép erre a területre, hiszen az autóiparban egyre több ember munkáját váltják ki a robotok. A szakember-utánképzésre ettől függetlenül és ezzel összefüggésben is nagy szükség van, még több fiatalt szeretnének megnyerni az ágazat cégei 

– mondta Schmidt József.

Rövid távú feladat az üzemeltetési szerződések újratárgyalása, ami a megemelkedett energia- és bérköltségek függvényében nem egyszerű. Bár gépészeti ökölszabály, hogy egyfokos hőmérséklet-csökkentés 5 százalék energiamegtakarítással jár, az mára kiderült, hogy a 18 fokos hőmérséklet nem működik az irodaházakban, az ülőmunkát végzőknek emiatt jellemzően minimum 20 fokos belső hőmérsékletet kérnek a bérlők.

A megdrágult energia miatt alternatív energiaforrások bevonása és az energiaszükséglet csökkentése párhuzamos törekvés. A szolgáltatási szerződésekben egyes tevékenységek gyakoriságának csökkentése a jellemző, de az nem, hogy egy plázában a mozgólépcsők, a liftek leállításával akarjanak a cégek költséget megtakarítani. Az észszerű és szükséges takarékoskodás nem csökkentheti az épület használóinak komfortérzetét – derült ki a LEO elnökének elmondásából.

Keresse a VG Podcastet a kedvenc alkalmazásán!

Spotify: VG Podcast

Anchor: VG Podcast

Google Podcasts: VG Podcast

Radio Public: VG Podcast

Breaker: VG Podcast

Podcastok

Továbbiak
Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.