Mi fékezheti meg a lakásárak emelkedését?
Bár lassult a lakásdrágulás havi üteme, éves szinten még mindig 10 százalékos az ingatlanok áremelkedése, miközben az eladó budapesti új építésű lakóingatlanok árának középértéke elérte a 100 millió forintot.
Novemberben 0,1 százalékra lassult az országos lakásdrágulás havi üteme az októberi 2,8 százalékos tempóról – derül ki az Ingatlan.com legfrissebb lakásárindexéből.
Éves szinten 10,2 százalékos volt az áremelkedés novemberben, alig mozdult el az egy hónappal korábbi 10,1 százalékról.
Megpihent a kereslet novemberben
A lakáspiaci kereslet pihenőt fújt novemberben, s ezzel együtt az év végére visszafogottabbá vált a drágulás üteme is – írja az Ingatlan.com.
A budapesti lakáspiacot még hajtja a lendület, mivel az eladó lakóingatlanok ára 1,6 százalékkal nőtt egy hónap alatt, éves összevetésben pedig 13 százalékkal került feljebb.
Az MNB novemberi lakáspiaci jelentésében is hasonló tempót mutat a fővárosi drágulás – mutatott rá az országos és a fővárosi adatok közötti eltérésre Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte összességében
a lakásdrágulás motorja, hogy az idén a tavalyihoz képest éledező kereslet folyamatosan felszívja a kínálatot a piacról, ami az árakat is hajtja felfelé.
A drágulás lassulását jelzi, hogy Budapesten és Pest vármegyén kívül sehol sem emelkedtek a lakásárak, sőt, Nyugat- és Dél-Dunántúlon, valamint a Szegedet is magában foglaló dél-alföldi régióban 1 százalékkal csökkentek az árak az előző hónaphoz képest.
Százmillióért új lakást?
A fővárosban az eladásra szánt új lakóingatlanok középértéke 100 millió forint, az egyik fele ennél drágábban, a másik fele pedig olcsóbban szerepel a kínálatban.
Az átlagos négyzetméterár meghaladja az 1,4 millió forintot.
Már öt vármegyeszékhelyen – Debrecenben, Pécsen, Szegeden, Zalaegerszegen és Veszprémben – 1 millió forint felett jár az átlagos négyzetméterár.
Az újlakás-kínálat bővüléséhez hozzájárulhat a márciusban induló állami lakásépítési program, a kormány 200 milliárd forintot biztosít lakás- és bérlakásépítésre, valamint kollégiumfejlesztésre.
A program
- 800 milliárd forintot mozgathat meg az első öt évben,
- célja, hogy évente 25 ezer új lakás épüljön a jelenlegi 15-20 ezer helyett.
Ilyen volumenű kínálatbővülés már lassíthatja a lakásdrágulást, de vannak még nyitott kérdések a program kapcsán.
Nincs még arra vonatkozó információ, hogy az állami részvétellel megvalósított fejlesztések eredményeként megépülő lakásoknál lesz-e esetlegesen négyzetméterár-plafon
– hangsúlyozta Balogh László.
Ezekben az országokban nőttek leginkább a lakhatási költségek
Jelentősen nőtt az európaiak lakhatási és rezsiköltségeinek aránya a háztartások összkiadásában az elmúlt húsz évben. Az alapszükségletek kielégítése Írországban, Spanyolországban és Olaszországban nőtt a legjobban. Magyarország a nyolcadik helyre került a 36-os listán. Az emelkedést főként a lakásárak és az energiaköltségek növekedése okozta. A lakhatási költségek leginkább az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat terhelik meg.
