késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Mi fékezheti meg a lakásárak emelkedését?
Bár lassult a lakásdrágulás havi üteme, éves szinten még mindig 10 százalékos az ingatlanok áremelkedése, miközben az eladó budapesti új építésű lakóingatlanok árának középértéke elérte a 100 millió forintot.
Novemberben 0,1 százalékra lassult az országos lakásdrágulás havi üteme az októberi 2,8 százalékos tempóról – derül ki az Ingatlan.com legfrissebb lakásárindexéből.
Éves szinten 10,2 százalékos volt az áremelkedés novemberben, alig mozdult el az egy hónappal korábbi 10,1 százalékról.
Megpihent a kereslet novemberben
A lakáspiaci kereslet pihenőt fújt novemberben, s ezzel együtt az év végére visszafogottabbá vált a drágulás üteme is – írja az Ingatlan.com.
A budapesti lakáspiacot még hajtja a lendület, mivel az eladó lakóingatlanok ára 1,6 százalékkal nőtt egy hónap alatt, éves összevetésben pedig 13 százalékkal került feljebb.
Az MNB novemberi lakáspiaci jelentésében is hasonló tempót mutat a fővárosi drágulás – mutatott rá az országos és a fővárosi adatok közötti eltérésre Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte összességében
a lakásdrágulás motorja, hogy az idén a tavalyihoz képest éledező kereslet folyamatosan felszívja a kínálatot a piacról, ami az árakat is hajtja felfelé.
A drágulás lassulását jelzi, hogy Budapesten és Pest vármegyén kívül sehol sem emelkedtek a lakásárak, sőt, Nyugat- és Dél-Dunántúlon, valamint a Szegedet is magában foglaló dél-alföldi régióban 1 százalékkal csökkentek az árak az előző hónaphoz képest.
Százmillióért új lakást?
A fővárosban az eladásra szánt új lakóingatlanok középértéke 100 millió forint, az egyik fele ennél drágábban, a másik fele pedig olcsóbban szerepel a kínálatban.
Az átlagos négyzetméterár meghaladja az 1,4 millió forintot.
Már öt vármegyeszékhelyen – Debrecenben, Pécsen, Szegeden, Zalaegerszegen és Veszprémben – 1 millió forint felett jár az átlagos négyzetméterár.
Az újlakás-kínálat bővüléséhez hozzájárulhat a márciusban induló állami lakásépítési program, a kormány 200 milliárd forintot biztosít lakás- és bérlakásépítésre, valamint kollégiumfejlesztésre.
A program
- 800 milliárd forintot mozgathat meg az első öt évben,
- célja, hogy évente 25 ezer új lakás épüljön a jelenlegi 15-20 ezer helyett.
Ilyen volumenű kínálatbővülés már lassíthatja a lakásdrágulást, de vannak még nyitott kérdések a program kapcsán.
Nincs még arra vonatkozó információ, hogy az állami részvétellel megvalósított fejlesztések eredményeként megépülő lakásoknál lesz-e esetlegesen négyzetméterár-plafon
– hangsúlyozta Balogh László.
Ezekben az országokban nőttek leginkább a lakhatási költségek
Jelentősen nőtt az európaiak lakhatási és rezsiköltségeinek aránya a háztartások összkiadásában az elmúlt húsz évben. Az alapszükségletek kielégítése Írországban, Spanyolországban és Olaszországban nőtt a legjobban. Magyarország a nyolcadik helyre került a 36-os listán. Az emelkedést főként a lakásárak és az energiaköltségek növekedése okozta. A lakhatási költségek leginkább az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat terhelik meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.