Jogvédők szerint tiltott aknákat használ az ukrán hadsereg
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet szerint az ukrán csapatok Izjum környékén több ezer rakéta segítségével célba juttatott taposóaknát helyeztek el, ami után évtizedekig tarthat az aknamentesítés.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy Ukrajna annak ellenére vetett be aknákat, hogy csatlakozott az 1997-es egyezményhez a taposóaknák tilalmáról. Hozzáteszik, hogy korábban már közzétettek több jelentést is a taposóaknák orosz bevetéséről, ám
ez nem menti fel a nemzetközi egyezmények által tiltott, a civil lakosság és a katonák között különbséget nem tevő eszközök használatával kapcsolatban Ukrajnát.
Az oroszok tavaly áprilisban foglalták el Izjumot és környékét, melyet csak szeptemberben foglaltak vissza az ukránok, így a HRW szeptember 19. és október 9. között vizsgálódott a területen. Ezen vizsgálat számos orosz atrocitást feltárt, ám nem tekintett el az ukrán tüzérség által elaknásított területek dokumentálásától sem. A környéken található eszközök legalább 11 polgári személy halálát okozták, és számos áldozatnak kellett a lábát amputálni.
A bizonyítékok alapján a taposóaknákat az ukrán hadsereg vethette be, rakétával indíthatták őket útjukra, és azokból az irányokból érkeztek, amelyek az ukrán hadsereg kezén voltak. A helyi lakosok elmondása szerint az oroszok még szórólapokon is felhívták az aknák veszélyeire a figyelmet, és eltávolították őket a közterekről, ami nincs összhangban azzal, hogy ők vetették volna be az eszközöket.
Az 1997-es, az aknák bevetését tiltó egyezményhez Ukrajna 1999-ben csatlakozott, majd 2005 végén ratifikálta – Oroszország, hasonlóan az Egyesült Államokhoz, nem csatlakozott –, ezért a taposóaknák alkalmazása még inkább problémás Kijev részéről. Ukrajna jelentős mennyiségű aknát örökölt a Szovjetunió felbomlása után, sokat meg is semmisített 1999 és 2020 között, ám
egy 2021-es, az ENSZ főtitkárához címzett jelentés szerint még mindig több millió volt a készleten a kérdéses aknákból.
A HRW november 3-án kérdéseket intézett az ukrán hadügyminisztériumhoz, az ukrán külügyminisztériumhoz és az elnök hivatalához a vizsgálat eredményeivel kapcsolatban. November 23-án a hadügyminisztérium válaszában arról írt, hogy Ukrajna felelős tagja az aknákat tiltó egyezménynek, és be is tartja, ám a válaszban nem érintette az Izjummal kapcsolatos vádakat.
Az egyezmény 20. találkozóján, ugyancsak novemberben Ukrajna azt állította, hogy sosem gondolt arra, hogy az aknákat felhasználja a háborúban.
