Nem rendült meg a győzelembe vetett hite Vlagyimir Putyin orosz elnöknek William Burns CIA igazgató szerint. A kémfőnök a CBS Face the Nation című műsorának adott interjút vasárnap, amelyben felidézte novemberi találkozóját Szergej Nariskin FSZB-igazgatóval. Burns szerint orosz kollégáját önteltség és hübrisz jellemezte, ami Putyin elképzeléseivel is párhuzamba állítható, mely szerint az idő az oroszoknak dolgozik.
A CIA-vezér szerint az orosz elnök abban bízik, hogy idővel képes lesz felőrölni az ukrán védelmet, miközben Kijev európai támogatása elkopik, és egyfajta háborúval szembeni fáradtság állapota áll be. Az amerikaiak figyelme Putyin szerint olyan, mint az ADHD-soké (figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar), ezért sem tart attól, hogy képesek lesznek hosszú ideig fenntartani Kijev támogatását. Összességében eléggé elkeserítőnek nevezte találkozóját Nariskinnel.
Az orosz elnök egyelőre eltökéltnek tűnik a háború folytatására a veszteségek, a taktikai hibák, a gazdasági és reputációs – például az orosz fegyvereladásokat is negatívan befolyásoló – károk ellenére, ám Burns szerint egy ponton neki is szembe kell néznie a háború egyre növekvő költségeivel, ahogy hazaérkeznek az ágyútölteléknek használt katonák koporsói az ország legszegényebb tartományaiba.
Az esetleges kínai fegyverszállítások kapcsán Burns hangsúlyozta, hogy az amerikai hírszerzési közösség szerint a döntés még nem született meg Pekingben,
és arról is beszélt, hogy a szállítások melletti döntés nagyon veszélyes és buta döntés lenne, ami tovább rontaná az amerikai–kínai viszonyt.
A kémfőnök szerint Hszi Csin-ping is árgus szemekkel figyeli a háború alakulását, ami nyugtalanító és kijózanító hatást gyakorolt rá, s ez egy esetleges Tajvan elleni támadás kapcsán is számításai újragondolásához vezethetett. Putyin döntése az invázió megindításáról ugyanis azt is mutatja, hogy az autoriter vezetőket jellemző hübrisz hova vezethet, és bemutatja mekkora hibákat követhetnek el azok a vezetők, akiknek senki nem mond ellen.
A fegyverszállítások és a háború menete azonban az Egyesült Államokban is viták tárgya. Egyes republikánus képviselők amiatt kritizálják a kormányt, hogy az nem küld F–16-osokat és más fegyvereket Ukrajnába, így a texasi Michael McCaul, aki a képviselőház külügyi bizottságának is az elnöke, arról beszélt egy tévéinterjúban, hogy
a vadászgépek és a nagy hatótávolságú fegyverek a háború gyorsabb befejezéséhez vezetnének.
Azonban más republikánusok szerint túl sokat áldoz a kormány Kijev támogatására, helyette inkább az ország belföldi problémáival kellene foglalkoznia.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan szerint az USA megadja Ukrajnának azt a katonai segítséget, amely területének visszafoglalásához szükséges. Sullivan elmondta azt is, hogy már most is biztosítanak alkatrészeket az ukrán légierő szovjet időkből származó gépeihez, ám
az F–16-osok kérdése egy más napra, a háború egy másik fázisára vonatkozik
– derül ki az AP hírügynökség összefoglalójából.
Joe Biden pénteken egy interjúban arról beszélt, hogy a vadászgépek szállítása most nincs napirenden, mivel a közeljövőben Ukrajnának nem azokra a fegyverekre van szüksége. Azonban több balti állam és Lengyelország, illetve újabban Dánia is jelezte, hogy kész F–16-osokat küldeni Ukrajnának.
