A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni kiadott elfogatóparancsa súlyos nemzetközi következményekkel fog járni – fogalmazott Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök a Telegramon.
„Úgy döntöttek, hogy megpróbálnak egy olyan nukleáris hatalom elnöke ellen eljárni, amely nem vesz részt az ICC-ben, ellentétben az Egyesült Államokkal és más országokkal.
Ennek a döntésnek a nemzetközi jogra gyakorolt következményei szörnyűek lesznek”
– írta a volt elnök a The Guardian beszámolja szerint.
A Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen, mert megalapozott a gyanú, hogy
személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
Oroszország jelezte, nem ismeri el a bűntetőbíróság joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Putyin , illetve Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman letartóztatását elrendelő határozatát – közölte Marija Zaharova külügyi szóvivő a Telegram-csatornáján.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az elfogatóparancsot, és azt mondta, hogy
a deportált gyermekek valós száma sokkal több lehet, mint 16 ezer.
A korábbi orosz elnök a Twitteren is kommentálta a nemzetközi elfogatóparancsot:
Nem kérdés, hol kellene azt a papírt használni
– írta Medvegyev, és a szöveg mellé egy vécépapírikont tett a posztjában.
Újabb fegyver- és lőszerszállítmányt küld az USA Ukrajnának
Az Egyesült Államok újabb 350 millió dollár értékű (mintegy 130 milliárd forint) katonai segítségnyújtást jelentett be Ukrajna számára hétfőn – közölte az MTI. Joe Biden elnök felhatalmazása nyomán – a külügyminiszter határozata alapján – az amerikai haderő készleteiből lőszereket, rakétákat, fegyvereket és járműveket juttatnak el Ukrajnába.
A támogatási csomagban szerepelnek lőszerek a gyorsmozgású HIMARS rakétatüzérségi eszközökhöz, tarackokhoz, valamint a Bradley gyalogsági harcjárművekhez, emellett rakéták, tankelhárító fegyverek és folyami vízijárművek.
Az elnök felhatalmazása alapján az Egyesült Államok további katonai oktatási és kiképzési szolgáltatást is nyújt Ukrajna számára. A mostani 350 millió dolláros csomag az amerikai kormányzat nyilvántartása szerint a 34. készletlehívás Ukrajna támogatása érdekében a védelmi tárcától.
Tizennyolc európai ország írta alá a közös lőszerszállításról szóló megállapodást
Az Európai Unió tizenhét tagja, valamint Norvégia írta alá az Ukrajna védelmi kapacitásait megerősíteni hivatott, közös lőszerbeszerzésről szóló megállapodást – közölte hétfőn a brüsszeli székhelyű Európai Védelmi Ügynökség (EDA).
Az unióból csatlakozott a kezdeményezéshez Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia és Svédország. Az aláíró országoknak a megállapodás keretében
rövidebb távon lehetőségük nyílik gyorsított eljárásban 155 milliméteres tüzérségi lövedékek, valamint hosszabb távon több lőszertípus beszerzésére.
Az EDA szerint az egyezség egyértelmű üzenetet küld a védelmi iparnak a termelési kapacitások növelésre vonatkozóan, és megerősíti az EU elkötelezettségét Ukrajna támogatásával kapcsolatban. A testület szerint a projekt rugalmasságának köszönhetően további tagállamok később is csatlakozhatnak a kezdeményezéshez.
Putyin: Moszkva tisztelettel viszonyul Peking rendezési tervéhez
Oroszország mindig nyitott a tárgyalásokra, és tisztelettel viszonyul Kína ukrajnai rendezési tervéhez – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a Kremlben hétfőn nemhivatalos megbeszélésen fogadta kínai partnerét, Hszi Csin-pinget. Közölte, hogy tanulmányozta a kínai elképzelést. Putyin gratulált vendégének ahhoz, hogy harmadszorra is államfővé választották, és méltatta a Kína fejlődésében végbement "kolosszális előretörést" – jelentette az MTI.
Az elmúlt években ön által gyakorolt erős vezetésnek köszönhetően jelentős előrelépés történt Oroszország felvirágoztatása terén
– mondta Hszi.
Biztos vagyok benne, hogy az orosz nép erősen támogatni fogja önt a jótetteiben
– tette hozzá, kifejezve meggyőződését, hogy Putyint a jövőre esedékes elnökválasztáson újraválasztják.
Ezzel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivője a TASZSZ-nak nyilatkozva megjegyezte, hogy a Kreml osztja a kínai vezető meggyőződését, hogy az oroszok támogatni fogják Putyint, ha elindul a 2024-es elnökválasztáson. Egyúttal leszögezte: Hszi elnök nem mondta, hogy Putyin részt vesz a választáson.
Putyin és Hszi hétfői négyszemközti megbeszélését és közös vacsoráját követően a hivatalos kétoldalú tárgyalások kedden kezdődnek, közép-európai idő szerint 13 órakor a Nagy Kreml-palotában. A küldöttségek előbb szűk körben, majd kibővített összetételben tárgyalnak, amit sajtónyilatkozatok elhangzása, valamint közös nyilatkozatok és szerződések aláírása követ majd.
Túl sokáig tarthat az ukrán vadászpilóták kiképzése
Ukrajnának akár évekre mellőznie kell legtehetségesebb vadászpilótáit az F-16-osokra történő kiképzés miatt a NATO szakértői szerint. Az ukránok ugyanakkor biztosak benne, hogy pár hónap alatt abszolválni tudják pilótáik a képzést – adta hírül a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
Az ukrán légierő parancsnoka, Szergej Golubcov úgy véli, hogy az ukrán pilóták néhány hónap alatt elsajátíthatják a nyugati repülőgépek vezetéséhez szükséges készségeket. A tábornok cáfolja a NATO képviselőinek azon kijelentéseit, mely szerint a tanulási folyamat akár több évet is igénybe vehet.
Golubcov két beosztottjának példáját hozta fel, akik a közelmúltban tértek vissza az Amerikai Egyesült Államokból. Három hetet töltöttek Amerikában. Az F-16-os szimulátoron megtanulták, hogyan kell két pilótának együtt repülnie, és miként kell használniuk a a fegyvereket.
Ukrajna az egyik fő téma Hszi és Putyin találkozóján
Megérkezett Moszkvába Hszi Csin-ping kínai elnök, aki háromnapos állami látogatáson vesz részt Oroszországban. A repülőtéren Hszi Kínát és Oroszországot hegyekkel és folyókkal összekötött jó szomszédnak és megbízható partnernek nevezte, valamint arról is beszélt, hogy a kétoldalú viszony nagymértékben hozzájárul a haladáshoz az egész világon.
Kína és Oroszország nagyhatalomként és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként fontos szerepet játszik a nemzetközi ügyekben. A távolról sem nyugodt világban Kína kész Oroszországgal együtt határozottan kiállni az ENSZ-központú nemzetközi rendszer fenntartása, a nemzetközi jogon és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáin alapuló világrend mellett, amely az ENSZ Alapokmányának céljain és elvein alapul, készek valódi multilateralizmusra törekedni, előmozdítani a világ többpólusú berendezkedését, és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálását, valamint hozzájárulni a globális kormányzás igazságosabb és racionálisabb irányba való fejlődéséhez
– fogalmazott, továbbá örömét fejezte ki a Vlagyimir Putyin elnöktől kapott oroszországi meghívása, valamint annak okán is, hogy ismét a Kínához közel álló szomszédnál járhat állami látogatáson. A kínai kormányzat és nép nevében jókívánságait fejezte ki az orosz kormányzatnak és népnek.
Hszi közölte, hogy arra számít:
Moszkvában Putyinnal alapos eszmecserét folytat a kétoldalú kapcsolatokról, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, fontos regionális és nemzetközi témákról, és közösen felvázolja vele a stratégiai és a gyakorlati együttműködés fejlesztésének tervét.
Majd bizodalmát fejezte ki abban, hogy látogatása gyümölcsöző lesz, és új lendületet ad a kínai–orosz kapcsolatok fejlődésének.
Szijjártó: Magyarország nem vesz részt az ukrajnai lőszerszállításban
Magyarország nem vesz részt az ukrajnai lőszerszállításban, ugyanakkor nem is akadályozza az Európai Unió többi országát abban, hogy így tegyenek, ezért a kormány a konstruktív tartózkodás intézményét alkalmazza a kérdésben – jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. A tárcavezető – akit az MTI idézett – az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy két javaslat is napirenden volt a fegyverszállítmányok fokozása érdekében. Az első értelmében az Európai Békekeretből egymilliárd euró értékben finanszíroznák, hogy a tagállamok a saját készleteikből tüzérségi lőszereket szállítsanak Ukrajnának.
Ugye Magyarország nem szállít fegyvert ebbe a háborúba, s nem is fogunk fegyvert szállítani, mi békét akarunk. Ezért mi nem veszünk részt ebben az akcióban. Nem szállítunk lőszert Ukrajnába. Ugyanakkor a többieket nem akadályozzuk abban, hogy azt csináljanak, amit akarnak ezen tekintetben
– mondta. Majd hozzátette, hogy hazánk hozzájárulása az Európai Békekeretben egy százalék - nagyjából tízmillió euró - amit Magyarország kérésére más célokra fognak felhasználni: a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítésére és a migrációs nyomás mérséklésére.
A második javaslat arra vonatkozik, hogy az EU közösen beszerzett lőszerekből is minél többet adjon át Kijevnek, szintén egymilliárd euró értékben.
Magyarország ebben sem vesz részt, mi nem veszünk azért lőszert, hogy azt Ukrajnába küldjük. Itt is a konstruktív tartózkodás eszközéhez nyúlunk, és itt is a ránk jutó mintegy tízmillió eurós hozzájárulást a Nyugat-Balkán stabilitásának támogatására, illetőleg a migrációs nyomás csökkentésére fogjuk kérni
– fogalmazott a miniszter.
Lengyel miniszterelnök: az egész világot fenyegeti az orosz agresszió
Az egész világ az orosz agresszió fenyegetettségében él - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európa jövőjéről a németországi Heidelberg egyetemén hétfőn tartott előadásában. A jobboldali politikus – akit az MTI idézett – kiemelte, hogy Európa történelmi fordulóponthoz érkezett, és a fordulat a kommunizmus összeomlásánál is veszélyesebb helyzetet teremtett.
A rendszerváltás idején ugyanis a változások békésen zajlottak, ezúttal viszont az egész világot orosz agresszió fenyegeti
– mondta. Hangsúlyozta, hogy európaiként kötelesség ellenszegülni Moszkva törekvéseinek. Az EU jövőjéről kiemelte, hogy elutasítja az európai "szuperállam" gondolatát és a nemzetállamok elsőségének elvét vallja.
Elengedhetetlennek tartja a közös lőszerbeszerzést az uniós főképviselő
Remélhetőleg az uniós tagállamok védelmi és külügyminiszterei megállapodnak a lőszerek közös biztosításáról, ellenkező esetben nehézségekbe fog ütközni a fegyverszállítás Ukrajnának – hívta fel a figyelmet Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben. Az MTI által idézett Borrel az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereinek közös tanácskozására érkezve elmondta:
az EU 2 milliárd euró értékben biztosítana, főként 155 milliméteres tüzérségi lőszereket Ukrajnának, hogy megerősítse az ország védekező képességét.
A finanszírozás adott, a termelési kapacitásokat növelni kell, a tagállamoknak együttesen kell eljárniuk annak érdekében, hogy hatékonyabbak legyenek – húzta alá. Azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamok, például Németország, saját maguk oldanák meg a lőszerbeszerzést, Borrell elmondta: ez a lehetőség sincs kizárva,
a cél az, hogy lőszert biztosítsunk Ukrajnának, minél gyorsabban, minél nagyobb mennyiségben, és minél olcsóbban.
Borrell üdvözölte továbbá, hogy múlt héten a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Mint mondta, ennek komoly gyakorlati következményei lesznek, amennyiben az elnök az ICC-hez csatlakozott 130 ország valamelyikébe utazik, ott azonnal le kell tartóztatni, attól függetlenül, hogy Oroszország nem ismeri el a nemzetközi testület joghatóságát.
Cseh elnök: az ukránoknak csak egy esélyük van az ellentámadásra
Ukrajna csak egy alkalommal próbálkozhat nagy ellentámadással az orosz erőkkel szemben, a következő tél után rendkívül nehéz lesz fenntartani a nyugati támogatás jelenlegi szintjét – jelentette ki Petr Pavel cseh elnök a Rzeczpospolita lengyel napilapban hétfőn megjelent interjúban.
A múlt heti, lengyelországi látogatása alkalmából nyilatkozva az új cseh elnök, nyugalmazott tábornok Ukrajna egész háború előtti területének visszaszerzését nevezte a legjobb forgatókönyvnek.
Mint egykori katona azonban realista vagyok – jegyezte meg, majd így folytatta: mindent meg kell tenni Ukrajna támogatásáért.
Az összes terület visszaszerzése nagyszerű eredmény lenne – fogalmazott, majd hozzáfűzte: elhúzódó háborúhoz vezetne, ha Ukrajna a Nyugat minden szükséges támogatása ellenére képtelen lenne az említett cél elérésére, miközben Oroszország még mindig elég erős lenne ahhoz, hogy ellenőrizze a megszállt területeket.
Megérkezett Moszkvába a kínai elnök
Háromnapos állami látogatásra Oroszországba érkezett hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök – közölte az MTI. Az elnöki repülőgép a vnukovói repülőtér kormányzati szektorában szállt le. Pártfőtitkári és államfői újraválasztása után Hszi első külföldi útja Moszkvába vezetett.
Kína első számú olajszállítójává lépett elő Oroszország
Az év első két hónapjában Oroszország megelőzte Szaúd-Arábiát, és Kína első számú olajszállítója lett – derült ki a hétfőn nyilvánosságra hozott vámhivatali adatokból. Januárban és februárban 15,68 millió tonna, vagyis napi 1,84 millió hordó orosz olaj érkezett a világ második legnagyobb gazdaságába – ez 23,8 százalékos növekedés 2022 azonos időszakához képest.
Tavaly Oroszország 86,2 millió tonna olajat exportált Kínába, ezzel a második helyen állt, éppen csak elmaradva a 87,49 milliót szállító Szaúd-Arábiától. Az év első két hónapjában azonban a szaúdi export a tavalyi napi 1,81 millió hordóról 1,72 millióra esett vissza, ami 13,92 millió tonnának felel meg.
A nyugati szankciók az olajársapka miatt Moszkva nem válogathat a vevők közül, így jelentős kedvezményekre kényszerül.
Európa legütőképesebb hadseregét építgetik a lengyelek
Oroszország inváziója Ukrajnával szemben fegyverkezési versenybe hajszolta Lengyelországot is. Természetesen a varsói vezetés korábban is tisztában volt az orosz birodalmi álmok jelentette fenyegetéssel, ám az ukrajnai invázió után elképesztő ütemre kapcsolt a lengyel haderőfejlesztés. Varsó a tervek szerint az idén a lengyel GDP 4 százalékát fordíthatja hadserege korszerűsítésére, ami a NATO-elvárás duplája, és ami a szövetség egy főre jutó legnagyobb hadikiadását jelentheti. Fegyvervásárlásokból most nincs hiány Lengyelországban, így hamarosan a teljes, szovjet időkből hátramaradt fegyverzet megújulhat.
A fegyverek azonban nem lesznek olcsók, még ha a lengyel gazdaság növekedési pályán is marad. Varsó a tervek szerint 2035-ig több mint 100 milliárd dollárért vásárolna fegyvereket, míg az idei költségvetés 97 milliárd zlotyt (21 milliárd dollár) szán védelmi célokra. Azonban a Dziennik Gazeta Prawna lengyel lap számításai szerint ez valójában ennél mintegy harmadával több lehet az idén, ha a költségvetésen kívüli tételekkel is számolunk.
Lehallgatásoktól tart a Kreml, leépítik az iPhone-okat
Vlagyimir Putyin újraválasztási kampányában részt vevő Kreml-dolgozóknak tilos lesz iPhone-t használniuk, mert a politikai vezetés attól tart, hogy ezeket a készülékeket lehallgathatják – jelentette hétfőn a Kommerszant című orosz napilap egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva. Az orosz elnöki adminisztráció belpolitikájával, állami projektjeivel, államtanácsával és informatikai osztályaival foglalkozó tisztviselőknek – akiket a Kreml belső blokkjaként neveznek – április 1-jei határidővel kell leselejtezniük az Apple termékeiket.
Az oroszok újabb területeket foglalnának el, miközben az ukránok ellentámadásra készülnek
Szerhij Naev, az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Erőinek parancsnoka szerint Oroszország határozott célkitűzése, hogy megpróbálja megteremteni az ellenőrzést Ukrajna teljes területe felett – írta az Unian ukrán hírügynökség.
Naev arra számít, hogy az ellenség továbbra is támadó akciókat indít, hogy teljesen elfoglalja a donyecki és luhanszki területeket, az oroszok által hivatalosan (és senki más által el nem ismert módon) annektált, de ténylegesen még nem megszállt részeken, a herszoni és zaporizzsjai területen pedig védelmi vonalakat fog kiépíteni és áthelyezi az egységeit.
Hozzátette azonban, hogy ezt az ukránoknak eszük ágában sincs engedni. Azt is kiemelte, hogy Ukrajna fegyveres erői növelik a harci potenciáljukat és mindent megtesznek az Oroszország által megszállt területek felszabadításáért. Korábban Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij is arról beszélt, hogy Ukrajna fegyveres erői két hónapon belül megindíthatják az ellentámadásukat az orosz hadsereg ellen.
