Megkezdődött a kínai csúcspolitikusok és a hivatalos látogatásra érkező európai uniós vezetők találkozója. Az alaphangot Emmanuel Macron francia elnök adta meg, aki népes üzleti és kulturális delegáció élén érkezett, és már a legelején olyan barátkozó gesztusokat tett, amelyek ellentétben állnak a vele együtt Pekingben tárgyaló Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt heti kirohanásával.
Von der Leyen alig egy héttel a látogatás előtt és alig három héttel washingtoni vizitje után egy teljes beszédet szentelt Kína bírálatának, sürgetve, hogy ez unió csökkentse függését az ottani gazdaságról. Ezek után a Politico brüsszeli hírportál kényes diplomáciai táncként írta le a készülő pekingi látogatást, ahol az uniós vezetők igyekeznek valamiféle egységes arculatot mutatni, amellyel azonban ellentétbe kerülhetnek a gazdasági érdekek.
A vezetők látogatását öt hónappal előzte meg a szintén létfontosságú kínai gazdasági kapcsolatokat fenntartó Németország kancellárja, Olaf Scholz, amiért éles bírálatokat kapott, de jutott ízelítő ezekből már előre Macronnak is.
A francia elnököt mindez nem tántorította el attól, hogy a gazdasági érdekeknek hangot és kifejezést adjon. A Reuters tudósítása Macron ceremoniális fogadásáról megemlíti, hogy a találkozáskor két kézzel ragadta meg Hszi Csin-ping elnök kezét, majd barátian hátba is veregette.
Macron, aki már szerdán megérkezett Pekingbe, előzőleg úgy nyilatkozott: nem hisz és nem akar hinni abban a jövendölésben, hogy a Nyugat és Kína gazdasági-politikai szétválása és a feszültségeik folyamatos éleződése elkerülhetetlen folyamat, amelynek csak a sebessége a kérdéses.
Ebben Macron – aki a látogatás előtt egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel, csakúgy, mint Von der Leyen – máris más üzenetet fogalmazott meg, mint az Európai Bizottság elnöke. Most mindenki arra kíváncsi, hogyan viselkedik majd ebben a hármasban Von der Leyen. Vannak olyan találgatások, hogy Macron oldalán a jó zsaru-rossz zsaru kombinációt játsszák el. Máris vannak jelek, hogy tényleg ez lesz a koreográfia, hiszen első tárgyalásán Von der Leyen szóvá tette az uniós cégeket ért kínai diszkriminációt, erről a Twitteren is kétszer posztolt, majd a kétoldalú kapcsolatot komplexnek nevezte egy harmadik posztban.
Amiben biztosan nem mutatkozik kettejük közt feszültség – legfeljebb csak a hangsúlyokban –, az az ukrajnai háború ügye, hiszen mindketten Kijev támogatói.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió csapást mért a nemzetközi stabilitásra – mondta Macron a találkozójuk elején Hszinek, majd így folytatta:
Tudom, hogy számíthatok önre abban, hogy visszatérítsük Oroszországot a józan észhez és mindenkit a tárgyalóasztalhoz.
Hszi a Macronnal közös nyitó sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy mindkét ország azt sürgeti: a nemzetközi közösség igyekezzen elkerülni az ukrajnai válság mélyülését. Ami az emberi jogokat illeti – amelyek miatt Nyugatról folyamatos bírálatok érik Pekinget –, a Reuters szerint Macron azt mondta: fontos marad Franciaország számára, de jobb ezeket tiszteletben tartani, mint kioktatni másokat.
