A nyugati gyártású tankok után Nagy-Britannia törheti meg a jeget az ukránoknak szánt nagy hatótávolságú rakéták terén is, amelyek biztosításától a Biden-kormányzat mindeddig mereven elzárkózott.
Erre utal egy május 2-i keltezésű beszerzési irat is a brit vezetésű, Ukrajna felfegyverzésére létrehozott nemzetközi alaptól is, amelyben a brit hadügyminisztérium fejezte ki érdeklődését akár 300 kilométeres távolságból is hatékony rakéták kapcsán.
A Washington Post érdeklődésére válaszolva egy brit tisztviselő hangsúlyozta, hogy még nem született végleges döntés az ügyben, ám a dokumentum erősen arra utal, hogy Nagy-Britannia hajlandó lehet a kérdéses fegyverek szállítására.
Az irat specifikációi alapján alighanem a Storm Shadow levegő-föld rakétákról lehet szó.
Ukrajna régóta szeretne nagy hatótávolságú fegyverekhez jutni, mondván, azok segíthetik orosz parancsnoki állások, lőszer- és üzemanyagraktárak és más hadászati infrastruktúrák támadását a frontvonaltól távolabb is. A várt ukrán ellentámadás előtt is megnyithatja az utat, ha sikerül megzavarni az orosz logisztikát. A Storm Shadow rakéták akár az ukránok birtokában lévő, szovjet és orosz eredetű vadászgépekről is útnak indíthatók, miközben Ukrajna a nagy hatótávolságú fegyverekkel kapcsolatban többször megígérte, hogy azokat nem fogja Oroszország területe ellen használni, csupán a megszállt területeket támadná velük.
Moszkva szerint azonban Kijev már több támadást is végrehajtott orosz területekkel szemben, igaz ezekért az ukránok nem vállalták a felelősséget, de azt közölték, hogy úgy gondolják, saját fejlesztésű eszközeikkel nincs akadálya az orosz területek elleni támadásoknak. A nyugati országok, és különösen
az Egyesült Államok eddig főként az Oroszországban található célpontok elleni támadások miatti aggodalommal indokolta, hogy nem ad ilyen eszközöket Kijevnek.
Az Egyesült Államok így a HIMARS rakétavetőkhöz is csak olyan lőszereket adott, amelyek 80 kilométerig érnek el. Ugyanakkor idén már a Pentagon a GLSDB nevű, kétszer nagyobb távra hordó lőszerek szállítását is bejelentette, amelyek szintén kilőhetők a HIMARS-okból. A 300 kilométerig hatékony ATACMS szállítása azonban továbbra sincs napirenden, ráadásul itt nem csak az eszkalációval kapcsolatos aggodalmak, de a saját készletek csekély voltát is felhozza indoklásként a Pentagon.
Rishi Sunak brit miniszterelnök ugyanakkor februárban, a müncheni biztonsági konferencián elutasította ezeket az aggályokat és inkább azt hangsúlyozta, hogy ha van lehetőség a háború menetén fordítani, úgy ki kell használni az alkalmat. A lehetséges brit rakétaszállításokról a Discordon keresztül kiszivárgott amerikai titkosszolgálati iratokban is szó esik.
A brit kormány igyekszik – már Boris Johnson miniszterelnöksége alatt is igyekezett – Ukrajna egyik legfontosabb szövetségeseként feltüntetni magát, így az Egyesült Államok után a második legtöbb katonai segély (2,5 milliárd dollár) is a britektől indult Ukrajnába.
Januárban Nagy-Britannia törte meg a jeget a nyugati tankok kérdésében is.
