Az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának békén kellene hagyniuk Iránt, és jobb lenne, ha „eltakarodnának az ördögbe” a Közel-Keletről – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója egy Moszkva közelében tartott biztonsági tanácskozáson.
Fotó: AFP
Az angolszászoknak azt lehet tanácsolni, hogy foglalkozzanak inkább a saját belső polgári konfliktusaikkal. Vagy még jobb lenne, ha eltakarodnának régi cimborájukhoz, az ördöghöz
– fogalmazott.
Az orosz kémfőnök szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia rendkívül rossz néven vette a Kína közvetítésével Szaúd-Arábia és Irán között létrejött megállapodást. Mint mondta, az orosz hírszerzés szerint London és Washington a közel-keleti folyamatok stabilizálódását saját, Teherán megfojtására irányuló hagyományos politikájuk kudarcának tekinti.
Kijelentette:
Az erre szakosodott angolszász struktúrák feladatul kapták, hogy aláássák a kialakuló párbeszédet, és lejárassák Peking közvetítő szerepét.
Biden kifogyott az áruba bocsátható orosz foglyokból, nem tudja hazahozni Gershkovichot és WhelantAz Egyesült Államok arra kéri a szövetségeseit, hogy adják át az értékes orosz foglyaikat, hogy a Fehér Ház üzletelhessen Moszkvával. Washington két Oroszországban fogva tartott amerikait akar hazavinni, de jelenleg nem rendelkezik olyan elfogott orosz kémekkel, akiket felajánlhatna Evan Gershkovichért és Paul Whelanért. Ha az USA nem tud cserélni, akkor a szankciók enyhítését ajánlhatja fel Moszkvának. |
Ennek nyomai szerinte már jól láthatók a globális információs térben. Hozzátette, hogy a szíriai helyzet stabilizálódásával és a kölcsönös bizalom közel-keleti erősödésével párhuzamosan az Egyesült Államok információs háborúra készül Oroszország ellen is, saját ballépéseiért az orosz propagandát hibáztatva.
Megismételte azt az állítást, hogy a szíriai et-Tanfban működő amerikai támaszponton iszlamista terroristákat készítenek fel oroszországi merényletekre.
Hozzátette, hogy az orosz hírszerzés adatai szerint London komoly erőfeszítéseket tesz, hogy meggyőzze európai partnereit: nem célszerű semmiféle közvetítés Moszkva és Kijev között, legalábbis addig nem, amíg Ukrajna képes Oroszországra csapást mérni. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy szemet huny az ukrán „bábjai által az orosz Donyec-medencében és Novorosszijában” (az elcsatolt ukrajnai területeken) élő civilek ellen mind gyakrabban alkalmazott terror és az erőszakos módszerek felett.
Nariskin szerint a tavaly tavaszi isztambuli tárgyalásokon Moszkvának és Kijevnek majdnem sikerült megállapodnia a konfliktus rendezéséről.
A megállapodástervezetet a felek parafálták, ám a megállapodást meghiúsították, mert Washington és London szigorúan megtiltotta ukrán vazallusaiknak, hogy béketárgyalásokat folytassanak az orosz féllel, és arra utasították Kijevet, hogy harcoljon, ahogy mondani szokták, az utolsó ukránig
– hangoztatta.
Nehezményezte, hogy a nyugati államok, miközben arról beszélnek, hogy a béke mielőbbi elérésében érdekeltek, növelik fegyverszállításaikat „a bűnöző kijevi bábrezsimnek”. Úgy vélekedett, hogy „a nyugati kisebbség országai” részt vehetnének a világ biztonságának és jólétének biztosításában, de nem hegemónként, hanem egy többpólusú világ központjaiként, egyenrangúan a többi szereplővel.
