German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter szerint jövő év végén, amikor Ukrajna és a Gazprom közötti gázszállítási szerződés lejár, nem fogják megújítani – ezzel elzárják az egyik utolsó, Európába orosz gázt szállító útvonalat – írta a Financial Times.
Fotó: AFP
Moszkva és Kijev először 2019-ben állapodott meg az ötéves tranzitszerződés megújításáról, az Ukrajnán keresztül vezető útvonal pedig Európa teljes gázimportjának mintegy 5 százalékát adja. Az orosz–ukrán háború kirobbanása miatt azonban nem valószínű, hogy a felek 2024-ben ismét a tárgyalóasztalhoz ülnének.
Tényleg nem tudom elképzelni, hogyan lehetne megszervezni az ügyről a kétoldalú tárgyalásokat. Egy dolog viszont biztos, mi felkészítjük a rendszerünket a szállítások csökkentésére
– jelentette ki az ukrán energiaügyi miniszter.
Moszkva tavalyi döntése, hogy csökkenti az Európába irányuló gázszállításokat, energiaválságot idézett elő, felerősítve az inflációt és növelve a megélhetési költségeket az egész kontinensen. Míg azonban számos útvonalat lezártak, az ukrán vezeték egyike annak a kettőnek, amely továbbra is szállít gázt, bár csökkentett mennyiségben.
Az ICIS energetikai tanácsadó cég adatai szerint Ausztria májusban gázimportjának mintegy felét az Ukrajnán keresztül érkező orosz gáz tette ki, míg Szlovákiában a vezeték az ellátás 95 százalékát adta.
Az ukrán tranzitútvonal nélkül az egyetlen vezeték, amely még mindig szállít gázt Európába Oroszországból, a Török Áramlat lenne, amely a kontinens délkeleti országait látja el, és májusban az európai gázimport alig 3 százalékát tette ki.
Bár Galuscsenko felvetette, hogy az európai politikusok esetleg újratárgyalnák a szerződést – ahogyan ez 2019-ben történt, amikor egy uniós küldöttség közvetítésével háromoldalú tárgyalásokat folytattak Oroszországgal és Ukrajnával –, elemzők szerint ez valószínűtlen, tekintettel arra, hogy Moszkva egyre kevésbé hajlandó a kommunikációra.
A globális gázpiacok szűkössége miatt a szállítások akár csak kis százalékának kiesése is növelheti az árakat az egész kontinensen, bár az LNG-kínálat 2025-től várhatóan gyorsan nőni fog a katari és az amerikai projektek elindításával.
A hónap elején Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a gáztranzit-megállapodás meghosszabbításának elmaradása csapást mérne az EU-ra, Ukrajna pedig „lábon lőné magát a tranzitból származó osztalékok elvesztésével”.
A jelenlegi gáztranzitszerződést 2019 decemberében írták alá, az utolsó pillanatban, mindössze 24 órával az előző megállapodás lejárta előtt, amely 2024-ig biztosította volna az orosz gáz áramlását Ukrajnán keresztül.
A megállapodás értelmében az orosz állami tulajdonú Gazprom vállalta, hogy 2020-ban legalább 65 milliárd köbméter gázt, 2021 és 2024 között pedig évi 40 milliárd köbmétert küld a vezetéken keresztül, ami 7 milliárd dollár tranzitdíjat biztosított volna Ukrajnának.
Oroszország jelenleg csak mintegy évi 12 milliárd köbmétert szállít, ám Kijev azt állítja, hogy Moszkva alulfizeti a tranzitdíjat, annak ellenére, hogy szerződéses kötelezettsége szerint teljes árat kell fizetnie, függetlenül attól, hogy a megállapodás szerinti gázmennyiséget szállítják-e.
Az OMV, Ausztria egyik legnagyobb energetikai vállalata azt mondta, hogy orosz gáz nélkül is képes lesz ellátni a fogyasztóit, mivel a tavalyi ukrajnai invázió óta jelentős előkészületeket tett, és alternatív beszállítókhoz tudna fordulni.
Ha a szerződés érvényét veszti, a Gazprom technikailag még mindig küldhetne gázt Ukrajnán keresztül, ha kapacitást foglalna le az európai árveréseken. Az ukrán fél azonban így lemaradna a számára előnyös fix tranzitdíjakról.
Nehéz elképzelni, hogyan lehet megújítani egy olyan szerződést, amelyről egyik fél sem hiszi, hogy a másik betartotta, arról nem is beszélve, hogy a két fél háborúban áll egymással
– mondta Laurent Ruseckas, az S&P Global elemzője.
A magyar kormány felszólítja az ukrán parlamentet, a kormányt és Ukrajna elnökét, hogy fejezzék be a magyar kisebbség jogfosztását, és a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően adják vissza azokat a jogokat, amelyekkel a magyar közösség korábban rendelkezett
– jelentette be Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A politikus közölte, ezzel párhuzamosan Brüsszelt és a brüsszeli testületeket arra szólítják fel, hogy vegyék végre napirendre a magyar kisebbséget sújtó jogfosztást, és tegyenek érdemi lépéseket annak érdekében, hogy a korábban meglévő és elvett jogait a magyarság visszakapja.
A német Uniper energiaszolgáltató pedig kártérítést követel a Gazpromtól. „Már tavaly novemberben megindítottuk a választott bírósági eljárást 13 milliárd euró kártérítés iránt a Gazprommal szemben, és jelenleg is mindent megteszünk a pernyertesség érdekében” – idézte az Uniper szóvivőjét a Börse Online hírportál, amit a komplett német gazdasági sajtó átvett.
Az ügy előzménye, hogy az orosz gázexportőr, miután először korlátozta az Uniper ellátását, 2022 augusztusának utolsó napjaiban teljesen leállította a szállításokat, ami a német vállalatnak 13 milliárd eurós kárt okozott.
Az Unipernek ugyanis a saját vevőivel megkötött gázszállítási szerződései alapján ellátási kötelezettsége keletkezett különböző kommunális és ipari nagyfogyasztókkal szemben, amit csak úgy tudott teljesíteni, hogy az azonnali piacon kellett méregdrágán beszereznie földgázt, év végéig mintegy 19 milliárd eurós veszteséget összeszedve.
A fizetésképtelenséget és a gázellátás összeomlását csak úgy tudták elkerülni, hogy mintegy 20 milliárd eurónyi tőkét és kölcsönt kapott a megmentésére siető berlini kormánytól, amely egy füst alatt megszerezte a cég részvényeinek a 99 százalékát is.
Közben csütörtökön arról érkezett hír, hogy ukrán rakéták találták el a Krím félszigetet és Dél-Herszont összekötő Csonhari hidat, ezért a forgalmat elterelik. A Krím kapujának is nevezett híd egyike a félszigetet a szárazföldi Ukrajnával összekötő kapcsolatoknak, és fontos eleme a herszoni orosz csapatok utánpótlási vonalának.
A történteket nem kommentálták ukrán részről, ám Kijev korábban jelezte, hogy a 2014-ben elvesztett Krímet is szeretné visszaszerezni, és onnan is szeretné kiűzni az orosz csapatokat – idézi fel a Reuters.
Az ukrán hírszerzés arról számolt be, hogy olyan információk birtokában vannak, amelyek szerint Oroszország fontolóra veszi a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadás forgatókönyvét is – adta hírül az Unian ukrán hírügynökség.
Erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számolt be szerdai videóüzenetében, amelyben felhívta a figyelmet, hogy a zaporizzsjai erőmű Európa legnagyobb működő atomerőműve. A világon mindenki, így a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és valamennyi ország tisztában van vele, hogy mi történhet ott.
A Razumkov Központ felmérésének eredményei szerint egyre jobban kiállnának hazájukért és szabadságukért az ukránok. 2011-ben csupán 40 százalékos volt a szülőföld védelmét támogatók aránya, most pedig már az ukránok 67 százaléka kész lenne fegyvert ragadni hazájáért – számolt be róla a Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai hírportál.
A felmérésben részt vevő ukránok jelentős többsége úgy nyilatkozott, hogy készen áll az ország védelmére. Ugyanakkor területi eltérések megfigyelhetően a válaszadók között: a keleti megyék lakosainak 61 százaléka, az ország középső területein élők 67 százaléka, a nyugati régiók lakosainak 68 százaléka, a déli területeken élőknek pedig 71 százaléka kész megvédeni hazáját, és akár fegyvert is ragadni.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint viszont naponta egy ezrednyi katona szerződik szolgálatra az orosz fegyveres erőkhöz, július végére pedig feláll egy tartalékos hadsereg, amely több mint 3700 egységnyi haditechnikát kap.
„Tartalékokat alakítunk ki egy hadtest, egy hadsereg részeként, ehhez pluszban a 20. páncélos hadsereg öt ezredét. Ott minden a tervek szerint halad. Június végére gyakorlatilag befejezzük a tartalék hadsereg megalakítását, majd a közeljövőben befejezzük a hadtest megalakítását is” – mondta a miniszter a Vlagyimir Putyin elnök részvételével megtartott tanácskozáson.
