Ma már nehéz elképzelni Olaszországot Silvio Berlusconi nélkül
– fogalmaz a la Repubblica című olasz lap. A cikkben hozzáteszik, hogy a 86 éves korában elhunyt politikus „sztárelőadóként élt”, illetve az elmúlt ötven évben nem volt olyan nap, amikor a neve ne került volna be a tévék műsorába, az újságokba, ne beszéltek volna róla a bárokban, a focimeccseken vagy a parlamentben.
Fotó: Alberto Pizzoli / AFP
A volt olasz kormányfő haláláról többen is megemlékeztek:
Elment a nagy harcos
– írta Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalára, Matteo Salvini, Olaszország miniszterelnök-helyettese és belügyminiszter úgy fogalmazott a közösségi oldalán, hogy
összetörtem, ritkán sírok, de a mai nap ezek közé tartozik.
A politikus hozzátette, hogy őrzi Berlusconi barátságát, tanácsait, nagylelkűségét, tiszteletét, zsenialitását, ritka és szeretetteljes szemrehányásait, amelyeket azonnal dicséretek követtek. Egykori labdarúgócsapata, az AC Milan is megemlékezett róla:
Szex, média, botrányok
Berlusconi Milánóban született, 1936. szeptember 29-én, 1961-ben megalapította önálló cégét, amely Milánó körül alakított ki lakótelepeket, kereskedelmi központokat.
1973-tól építette ki reklám- és sajtóbirodalmát, amiben befolyásos politikusok is támogatták,
1978-ban létre hozta a Fininvest médiaholdingot, amelybe a televíziós csatornákon kívül több újság, a Mondadori kiadóvállalat, valamint 2017-ig az AC Milan futballcsapat is tartozott. 1980-ban megalapította Olaszország első országosan sugárzó magántelevízióját. Médiabirodalmát spanyol, francia, német televíziós társaságok egy részének megvásárlásával, filmstúdiók, kölcsönzők, lapkiadó vállalatok, nyomdák, újságok megszerzésével, illetve létesítésével is növelte.
A politikai életbe 1993 őszén kapcsolódott be, amikor jó részt a Fininvest középvezetőiből megalakította Forza Italia (Hajrá, Olaszország) nevű jobboldali pártját. Az 1994. márciusi választásokon a Forza Italia, a Nemzeti Szövetség és az Északi Liga koalíciója a parlament mindkét házában többséget szerzett, a legnagyobb párt lett. Berlusconi 1994 májusában lett kormányfő, de decemberben lemondásra kényszerült, mert az Északi Liga megvonta kormányától a támogatását.
Fotó: Filippo Monteforte / AFP
Berlusconi volt az első miniszterelnök Olaszországban, akit anélkül választottak meg, hogy korábban kormányzati tisztséget töltött volna be,
és a második hivatali ideje alatt, 2001 és 2006 között ő töltötte be a leghosszabb ideig a kormányfői pozíciót a második világháború óta.
1996 és 1999 között több korrupciós ügyben emeltek vádat ellene, maffiakapcsolatokkal is megvádolták, de az őt érintő ítéleteket felülvizsgálták, vagy végrehajtásukat felfüggesztették, így folytathatta politikai pályafutását.
2008-ban visszatért a hatalomba, de 2011-ben az akut adósságválság közepén le kellett mondania.
Berlusconit 2012 végén ítélték el adócsalásért, ami után egy milánói idősek otthonában részmunkaidős közösségi szolgálatot teljesítve töltötte le az egy éves büntetését.
Az újraindulását tiltó rendelkezést a 2018-as általános választások idejére feloldották, amikor a Forza Italia koalícióban indult a Ligával és az Olasz Testvérekkel, de a szövetség nem érte el a kormányzáshoz szükséges 40 százalékot.
2019-ben mandátumot szerzett az Európai Parlamentben, és a 2022. októberi általános választásokon a pártjával visszatért a hatalomba a Giorgia Meloni által vezetett jobboldali koalícióban. Berlusconit szenátornak is megválasztották.
2013 júniusában az úgynevezett Ruby-perben első fokon kiskorú prostitúcióra való kényszerítése és hivatali hatalommal való visszaélés miatt hét év börtönre ítélték és örökre eltiltották közhivatal viselésétől. Másodfokon azonban felmentették,
a legfelsőbb bíróság pedig később megerősítette, hogy 2018-tól ismét betölthet politikai tisztséget. 2017-ben a Ruby-per egyik mellékszálaként egy tanú megvesztegetése miatt emeltek vádat ellene, ebben az ügyben 2023 februárjában született jogerős felmentő ítélet.
A magánélete is állandó témát nyújtott a médiának: kétszer nősült, öt gyermeke született, sokáig a nála 49 évvel fiatalabb Francesca Pascaléval élt együtt, akivel 2019-ben egy nála is fiatalabb politikusnő miatt szakított.
Az Il Cavalierének (a lovagnak) becézett Berlusconit gyakran tartották „királycsinálónak” az olasz politikában.
A médiamágnás, a Hajrá, Olaszország párt alapító elnöke, 1994–1995, 2001–2006 és 2008–2011 között vezette Olaszországot. Legutóbbi kórházi kezelését követően május végén egy lapinterjúban azt jelentette be, hogy visszatér a politikába, és továbbra is készül vezetni a Hajrá, Olaszország pártot.
Az idén februárban azzal keltett feltűnést, hogy az ukrajnai háborúról nyilatkozva élesen bírálta Volodomir Zelenszkij elnököt és a Giorgia Meloni vezette jobboldali kormány Ukrajnát támogató politikáját. Berlusconi és Volodimir Zelenszkij a sajtóban üzengetett is egymásnak.
Berlusconit május 19-én engedték haza a kórházból, ahol 45 napig kezelték leukémiával. A kórházba a betegséghez kapcsolódó tüdőfertőzése miatt került.
Korábban koronavírussal fertőződött meg, majd kétoldali tüdőgyulladással bekerült a San Raffaele kórházba, hónapokkal később pedig egy monacói kórházba szállították szívelégtelenség miatt.
Hét évvel ezelőtt Berlusconi súlyos aortabillentyű-műtéten esett át.
