Szijjártó Péter: Magyarország nem szavazza meg az uniós energiapiaci reformot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNemmel szavaz a villamosenergia-piaci reformról szóló európai bizottsági javaslatra Magyarország, az ugyanis elvenné a tagállamok kormányainak jogát, hogy alacsonyan tartsák a rezsiköltségeket – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A tárcavezető az EU-s energiaügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az ukrajnai háború és a szankciós válaszok miatt a kontinens energiapiacán továbbra is rendkívül törékeny a helyzet, így a földgáz ára újra emelkedésnek indult, még ha jóval alatta van is a tavalyi csúcsnak, továbbra is bőven a történelmi átlag felett van.
A külügyminiszter szerint nem épülnek ki elég gyorsan a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadásához kellő kapacitások, miközben a kereslet újabb lendületet vett Kelet-Ázsiában a koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldásával, illetve
az időjárás is komoly bizonytalansági tényező, nemcsak a következő téllel, hanem az idei nyáron szükséges vízfelhasználással kapcsolatban is.
Ezzel kapcsolatban Szijjártó szerint a magyar kormánynak kettős felelőssége van, egyrészt biztosítania kell az ország energiaellátásának stabilitását, másrészt meg kell védenie a rezsicsökkentés eredményeit. Ez utóbbi ellen azonban Brüsszelből komoly támadás indult, és ennek a támadásnak a jogszabályi előterjesztésére is sor került hétfőn.
Elmondása szerint az Európai Bizottság javaslata elvenné a tagállamok jogát, hogy megvédjék a saját polgáraikat a magas energiapiaci áraktól, Brüsszel magához akarja venni a jogot, hogy eldöntse, mikor van energiaválsághelyzet, s hogy ekkor engedélyezi-e egy-egy államnak a rezsicsökkentés bevezetését. Szavai szerint ez rendkívül súlyos visszalépés lenne a jelenlegi helyzetből.
A külügyminiszter hangot adott azon véleményének is, hogy az elmúlt időszak legfőbb tanulsága pont az volt, hogy a tagállamok, országok helyzetfelismerése és gyors reakciója tud segíteni. Ezután szembeállította a tagállami döntéseket a a brüsszeli, rendkívül hosszú, rendkívül nehézkes, rendkívül bürokratikus eljárásokkal.
A politikus felidézte, hogy Magyarország korábban az Európai Bíróságon is pert nyert ebben az ügyben, és ez is mutatja, hogy a brüsszeli testületnek nincs joga elvenni ezt a nemzeti kompetenciát. Hozzátette, hogy
Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a kérdés nemzeti hatáskörünkben maradjon.
Kiemelte, hogy Európában a magyar emberek fizetik a legalacsonyabb rezsiárakat, amit a kormány fenn akar és fenn is fog tartani, ezért nem fog szavazni a villamosenergia-piaci reform tervezetére.
A nukleáris energia kapcsán elmondta, hogy a támadások nem ültek el, de Franciaország vezetésével elég erős atomenergia-koalíció jött létre többek között Magyarország részvételével. Hangsúlyozta, hogy nukleáris energia nélkül nincs ellátásbiztonság Európában és a környezetvédelmi célok elérése is lehetetlen. Felhívta a figyelmet a német kormány által a Roszatom ellen javasolt szankciók veszélyére.
Kiemelte, hogy Magyarország villamosenergia-felhasználásának felét a paksi erőmű fedezi, így ha ez a javaslat formálisan is napirendre kerül, akkor azt a kormány a leghatározottabban ellenezni fogja. Elmondása szerint ezzel a magyar kormány nincs egyedül. Hozzáfűzte, hogy a német érvelés szerint az orosz nukleáris ipar elleni szankciók Ukrajnát segítenék, ugyanakkor bár tiszteletben tartjuk Ukrajna érdekét, a külügyminiszter szerint egy európai uniós döntés esetében az európai uniós tagországok érdeke sokkal nagyobb súllyal kéne hogy latba essen, mint a nem európai uniós országok érdeke.
A következő fűtési időszakra való felkészülés kapcsán Szijjártó elmondta, hogy ebben Magyarország jobban áll az európai átlagnál, hazánkban a földgáztárolók töltöttsége már most az éves fogyasztás 39 százalékát fedezi, szemben a kontinensen regisztrált 22 százalékkal. Aláhúzta a kritikus infrastruktúra védelmének fontosságát, mivel szerinte nonszensz, hogy pár hónapja terrortámadás érte az Északi Áramlat gázvezetéket, és máig mindenki látványosan és feltűnően kerüli ennek a kivizsgálását, ezért a Török Áramlat megerősített védelmére van szükség.
Kiemelte: emellett fejleszteni kell a délkelet-európai szállítási útvonalakat, ugyanis ez elengedhetetlen lenne a diverfizikációhoz. Mivel ez fizikai kérdés, nem politikai álmok kérdése, ezért itt is felelőssége van az Európai Bizottságnak.
Valamint fellépésre szólította fel Brüsszelt az ellen, hogy egyes EU-s tagállamok és harmadik országok meglehetősen koordináltnak tűnő módon, abszolút igazságtalan mértékben emelik a tranzitdíjakat.
Ez nem baráti, nem korrekt és nem a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést feltételező gesztus
– szögezte le.
