A hét végén véget ér Lengyelországban az elmúlt hónapok megosztó választási kampánya, amelyen akár Európa jövőbeli iránya is eldőlhet. A Politico felmérése szerint Mateusz Morawiecki miniszterelnök Jog és Igazságosság (PiS) pártja kapja a legtöbb szavazatot, a második helyen álló, Donald Tusk által vezetett Polgári Platform (KO) azonban elsöprő győzelemben bízik.
Fotó: AFP
A lengyel választásról az utolsó pillanatban készített felmérések továbbra adtak egyértelmű képet a várható eredményről. Valószínűleg sem a PiS, sem a KO sem kap majd elég szavazatot az önálló kormányalakításhoz, ezért pedig már most elkezdődtek a tárgyalások a kisebb pártokkal, amelyeket a nemzetközi sajtó királycsinálóként emlegetett s döntő szerepük miatt.
A jelenlegi kormánypárt 37 százalékon áll, az ellenzék sincsen messze lemaradva, 30 százalékkal, de a valódi erejük csak az urnáknál derül majd ki.
Ilyen számok mellett azonban mindkettőnek koalíciós partnert kell keresnie – a PiS számára a legvalószínűbb jelölt a Konföderáció lenne, az EU-ellenes szélsőjobboldali párt, amely be akarja tiltani az abortuszt, liberalizálni akarja a lőfegyverekhez való hozzáférést, és ellenzi az Ukrajnának nyújtott segélyeket.
PiS és a Konföderáció – de sok mindenen múlik, még a kis pártokon is
Ketten együtt a szavazatok 47 százalékát szedhetnék be, amivel képesek lennének a kormányalakításra, ha más kisebb pártok nem teljesítenek a küszöb fölött. Azonban a Konföderáció vezetőinek, akik kívülállóként erősödtek meg a lengyel politikában, nem sok érdekük fűződik a jelenlegi kormánnyal való összefogáshoz.
Kizárt, hogy a PiS-sel vagy akár a Polgári Platformmal összefogjunk, mivel a Konföderációnak nem áll szándékában meghosszabbítani Morawiecki hatalmát vagy elősegíteni Tusk visszatérését a hatalomba
– jelentette ki Krzysztof Bosak, a párt egyik vezetője.
Fotó: Jaap Arriens
A lengyel ellenzéknél sem zöldebb a fű
Donald Tusk, a KO vezetője szerint pártja és szövetségesei elsöprő fölénnyel fogják megnyerni a vasárnapi parlamenti választást, miután a közvélemény-kutatások alapján egy hármas koalícióval meg tudják dönteni a PiS hatalmát.
A Polgári Platform a beszédes nevű Baloldallal és a centrista Harmadik Úttal együtt 20 mandátumos többségre számít a 460 fős alsóházban, ami az elmúlt hónapokban mért legnagyobb arányú győzelem lenne.
A három párt közötti koalíció azonban még nincsen kőbe vésve, és lehet, hogy még így sem lesznek elegen az abszolút győzelemhez. Arról nem is beszélve, hogy Tusk a kampányát az EU-pártiságra építette, ám a parlamenti többség nélkül csak nehezen tudná végrehajtani az ígért reformjait.
Bármi is történik, az eredmény hullámokat fog vetni Európa-szerte.
A jogállamisági vita: miként Magyarországon
A PiS jogállamisági vitába keveredett Brüsszellel, ami miatt Lengyelország 2021 óta nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat. A Konföderációval való összefogásuk feltüzelné az EU-ellenességet és véget vethetne az Ukrajnának küldött segélyeknek. A Polgári Platform pedig egy erősen megosztott országot akar visszakormányozni a blokk szíve felé, és valószínű, hogy az EU kegyeinek a visszanyeréséhez több népszerűtlen reformot is át kellene tolnia a parlamenten.
Lengyelország polarizációját az elmúlt hónapok politikai kampányai is tükrözték, amelyekben a személyes támadások és a vádaskodás sokkal nagyobb hangsúlyt kapott, mint a pártok programjai. Arról nem is beszélve, hogy szinte mindegyik botrányba is keveredett, tovább rontva a választások tisztaságát.
Lengyel választás: ingyenpénz és koalíciós csatározások dönthetnek majd a következő kormányrólVégletekig kiélezett versenyt ígér a vasárnapi lengyel parlamenti választás, két nagy párt és három potenciális királycsináló csap össze. A nagy kérdés az: ki tud nagyobbat ígérni úgy, hogy közben az élet-halált jelentő koalíciós kilátásait sem rombolja. |
Élőben a lengyel választásról! Vasárnap este élő, eredményváró műsorfolyam a Mandiner YouTube-csatornáján, a legfrissebb adatokkal, lengyelországi kapcsolásokkal és szakértőkkel.
