Megtartotta Nobel-előadását csütörtökön délután Stockholmban Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, aki az amerikai Drew Weissmannal megosztva veheti át idén az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.
Fotó: Koszticsák Szilárd /MTI
Karikó Katalin úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség kezelésében és megelőzésében, ő az első magyar nő, akit Nobel-díjjal tüntetnek ki. A világ legnagyobb tudományos elismerését Weissmannal a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseikért kapják, amelyek lehetővé tették a Covid–19 elleni mRNS-alapú vakcina kifejlesztését is.
Karikó Katalin és Drew Weissman előadására a Nobel-díj vasárnapi átadását felvezető program részeként került sor a Karolinska Intézet aulájában. Karikó Katalin a nagy érdeklődés övezte előadását „Az mRNS kifejlesztése gyógyításhoz” címmel tartotta meg.
Nagyon izgatott vagyok, mert ilyen nagy hallgatóság előtt még sohasem tartottam előadást
– kezdte beszédét. Hozzátette, hogy már csak azért is izgatott, mert neki kell bemelegíteni a közönséget kollégája, Drew Weissman előadásához, amely az mRNS technológia jelenét és jövőjét fogja tárgyalni.
Előadásában felidézte az mRNS-kutatás legfontosabb mérföldköveit 1961-től, amikor az mRNS-t felfedezték, napjainkig. Megemlékezett a kutatásokban nagy szerepet játszó tudósokról, és felvázolta, hogy milyen állomásai voltak saját tudományos munkásságának, és milyen kitartó kutatások vezettek egyik eredménytől a másikig.
Bemutatta a Drew Weissmannal közösen végzett kutatásaikat, és felsorolta az eredményeikkel kapcsolatos publikációkat.
Vetített prezentációval kísért, lendületes beszédében a kutatói munka jelentőségét is hangsúlyozta, és a tudósi pálya nehézségeivel kapcsolatban saját példáját megemlítve kiemelte, hogy
nem szabad feladni, mindig a következő feladatra kell koncentrálni.
Előadásában fontos kiindulópontként hivatkozott a szegedi egyetemen töltött éveire. Az előadás végén elhangzott köszönetnyilvánításában pedig kiemelte, hogy milyen fontos volt számára egykori alma matere, ahol a tudományos alapokat megszerezte.
Az M1 helyszíni tudósítójának beszámolója szerint az eseményen csaknem 650 fős közönség volt jelen, amelynek tagjai már fél órával megtöltötték az aulát. A hallgatóság soraiban professzorok, orvostanhallgatók és a díszvendégek foglaltak helyet. A magyar vendégek között jelen volt Kondorosi Éva biológus, Jakab Ferenc virológus, Szabó Gábor Tamás kutatóorvos, a BioNTech társigazgatója, valamint Müller Adrien, Magyarország stockholmi nagykövete.
