A 2019 novembere óta tartó főpolgármesteri ciklus talán legzűrzavarosabb botrányát élte meg a városháza az idén januárban. A hónap közepén a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a csúcsidőt érintő menetrend-módosítást jelentett be egy utólag többszörösen átírt közleményben, hogy aztán rá egy napra már életbe is léptesse a semmiből jött, új közlekedési rendet.
Fontos hozzátenni, hogy a BKK csak azt követően kommunikált a fejleményről, hogy egy civil szervezet, a Közlekedő Tömeg nyilvánosságra hozta a szándékukat. Mindenesetre az intézkedést megpróbálták járatfejlesztésnek eladni, csakhogy közben egyértelműen az ellenkezője, járatritkítás történt: több mint félszáz esetben csökkentették busz-, troli- és villamosvonalak kapacitásait.
Budapesti járatritkítás – egy botrány krónikája
Az utasok tömegét hátrányosan érintő, így (különösen önkormányzati választások idején) fokozottan érzékeny változtatásról Karácsony Gergely láthatóan semmit nem tudott. Legalábbis a főpolgármester 24 órával a budapesti járatritkítások megtörténte előtt még azon élcelődött, hogy az állami fenntartású HÉV-ek ritkábban járnak Budapesten, bezzeg a fővárosi tömegközlekedés a fénykorát éli. Pedig valójában akkor már rég eldöntötték a budapesti járatok lefaragását is.
De ha nem a főpolgármester, akkor ugyan, kicsoda? – adódik a kérdés.
Karácsony Gergely rutinos politikus, így nem is jött zavarba a kellemetlen helyzetben. Első körben azt bizonygatta a közösségi oldalán, hogy a BKK bizony éppen nagyszerű járatfejlesztést hajt végre. Majd egy nappal később élő adásban tagadta le, hogy bármiféle járatritkításról szó lenne. Úgy, hogy akkora már Vitézy Dávid talán főpolgármester-jelölt körbefotózta, milyen tömegjeleneteket okozott az első napon az új menetrend. Nem véletlenül, hiszen bizonyos járatokon 35 százalékos szűkítés ment végbe.
Mindezek ellenére Budapest vezetői az intézkedést bizonyára így hagyták volna, ha nem hagyja el a BKK-vezérigazgató száját az a bizonyos pulykás beszéd. Ez múlt csütörtökön, egy félig-meddig titokban összehívott sajtóértekezleten hangzott el, ahová a társaság eleve csak a neki tetsző médiumokat engedte be. Hiába, ez sem óvta meg Walter Katalint attól, hogy céltáblává váljon. A háttérbeszélgetésen részt vevő 24.hu ugyanis nyilvánosságra hozta, hogy amikor a menedzsernek nekiszegezték: ugyan miért nem szóltak az utasoknak előzetesen a járatrikításokról, ő ezt azzal magyarázta, hogy ez olyan lenne,
mintha hálaadás előtt megkérdeznék a pulykát, hogy mi legyen vele.
Ennek a félmondatnak a hatása elementáris volt. A közélet számos szereplője, köztük ellenzéki pártok is lemondásra szólították fel a BKK vezérigazgatóját. Az internet népe mémeket gyártott, így született meg például egy ismeretlen szerzőtől a BKK új logója is.
Hiába azonban az egyöntetű felháborodás, a lemondás nem történt meg. Illetve talán megtörtént – erről mást mondott az érintett és a főpolgármester –, Karácsony Gergely azonban nem fogadta el. Az új menetrendet viszont visszavonatta. Apró szépséghiba, hogy nem az utasok érdekeire hivatkozva, hanem mert szerinte a menetrend-módosítás a politikai kampány martalékává vált.
Ki találta ki igazából a budapesti járatritkításokat?
Akárhogy is, az, hogy a történteket Walter Katalin megúszta és a helyén maradhatott, illetve hogy a BKK egészénél sem állt be semmiféle személyi következmény, sokakat meglepett. Elvégre mégiscsak súlyos szakmai, kommunikációs, ráadásul politikai hiba is bekövetkezett. A Világgazdasághoz azonban most olyan információk jutottak el az ügyet ismerő forrásokból, amelyek már érthetővé teszik és megvilágítják, miért nem vonta felelősségre Karácsony Gergely a BKK menedzsmentjét.
Ezek lényegét úgy lehet összegezni, hogy pusztán szemfényvesztés volt a városháza magatartása a járatritkítási botrányban.
Úgy csinált ugyanis, mintha az kizárólag a BKK felelőssége lenne, még véletlenül sem szóba hozva, hogy a budapesti közlekedésszervező száz százalékban a fővárosi önkormányzat tulajdonában áll, munkáját pedig a Főpolgármesteri Hivatal irányítja. Éppen ezért elképzelhetetlen, hogy a BKK saját szakállára járt volna el, és ne tájékoztatta volna a terveiről a városvezetést.
Márpedig forrásaink szerint sem Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettesnek, sem Tüttő városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettesnek nem volt tudomása az új menetrendről. Lapunknak egy múlt heti háttérbeszélgetésen volt lehetősége kérdezni Kiss Ambrust, aki mindössze annyit ismert el a botrány kapcsán, hogy a BKK nem kommunikált megfelelően. Arra, hogy a cégnél mit mondtak, miért nem tettek eleget a transzparencia követelményének, úgy reagált, hogy ezt a kérdést ők nem tették fel nekik.
Forrásaink szerint viszont az egész ügy megközelítése hibás, ugyanis a menetrend módosításának ötlete nem a BKK-tól származik, hanem a városházáról, egyenesen a főpolgármester legszűkebb környezetéből.
Nem mástól, mint Balogh Samutól, aki Karácsony Gergely kabinetfőnöke.
Az önmagát előszeretettel várostervezőként meghivatkozó Balogh Samuról lapunknak azt mondták, hogy a 2020-ban lemondott főpolgármester-helyettes, Dorosz Dávid után ő örökölte meg a BKK tényleges felügyeletét, a társaságot pedig kvázi kézivezérli. „A BKK az ő hitbizománya” – fogalmazott egy másik, a fővárosi közlekedéspolitikai viszonyokat jól ismerő forrás. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület egyébként már évekkel korábban is írt arról, hogy Balogh Samu megkerülhetetlen szereplője a budapesti közlekedésnek.
A Világgazdaságnak név nélkül nyilatkozó informátorok azt állították, hogy a menetrend módosítása Balogh Samu nagy sztorija volt, amelynek végrehajtása aztán a BKK-ra hárult. De a főpolgármester kabinetfőnöke nem pusztán „várostervezői” szemüvegen keresztül tekintett a járatritkításokra, hanem politikai haszonszerzés lehetőségét látta benne.
Az önkormányzati kampányban egy kerületi szívességkeretet akart létrehozni, amiből aztán ki lehet szórni járatbővítéseket és pluszteljesítményt, ezzel segítve a kerületek kampányát. Cserében pedig Karácsony Gergely támogatását lehetett volna kérni a népszerűbb polgármesterektől. Innen jött az egész
– fogalmazott egyikük. Merthogy tény: a BKK nemcsak járatritkításokat hajtott végre, hanem azt is bejelentette, hogy bizonyos kerületekben majd sűríteni fogja a menetendet.
Hová tűnt Balogh Samu?
A Világgazdaság forrásai hitelt érdemlők, azonban az általuk elmondottakat szerettük volna a főváros oldaláról is ellenőrizni. Ezért lapunk először a BKK-t, majd a városházát, végezetül pedig Balogh Samut kereste meg írásban. Arra voltunk kíváncsiak, hogy szerintük ki és mikor javasolta az új menetrendet, illetve ki és mikor hagyta azt jóvá a főváros részéről.
Napokig nem érkezett válasz, végül kedd délután a városháza sajtóosztálya meglepő nyilatkozatot küldött. Azt írták, hogy a teljes budapesti közösségi közlekedés mindössze néhány ezrelékét érintő átcsoportosítás témája
aktualitását vesztette,
mivel Karácsony Gergely főpolgármester utasítására a BKK a szakmai munka védelme érdekében – megóvva azt a politikai kampány hatásaitól – már visszaállította a korábbi menetrendet. Tehát nem kívántak arról információt adni, hogy kitől indult és ki engedélyezte a járatritkításokat, egyúttal viszont nem is cáfolták, hogy valaki a városvezetés részéről eljárt az ügyben.
Feltűnő egyébként, hogy a közösségi oldalán viszonylag aktív Balogh Samu a botrány idején nem nyilvánult meg a BKK új menetrendjéről. Pedig közvetlenül előtte fontosnak érezte kifejezni az aggodalmát amiatt, hogy a HÉV-ek követése ritkult.
Forrásaink szerint egyértelműen Balogh Samu személye magyarázza, hogy a főpolgármester miért söpörte a szőnyeg alá bármilyen következmény nélkül a járatritkítási botrányt. Abba ugyanis nem bukhatott bele a BKK, amit nem ők találtak ki. Vagyis Karácsony Gergely a saját emberét védte meg azzal, hogy nagyvonalúan fátylat borított a történtekre.
Március közepén jelenti be a Fidesz a főpolgármester-jelöltjétA Fidesz pártigazgatója azt mondta, hogy a budapesti főpolgármester-jelölési folyamat valamikor február közepén indul meg, és körülbelül március végére lesznek hivatalos jelöltek. |
